Karácsonyi népszokások elevenedtek meg
November 28-án advent első vasárnapján délután hangzott fel a KÓTA "Ünnepi Kalendárium" című millenniumi sorozatának első hangversenye, amelynek a gyöngyöspatai római katolikus templom adott otthont. Adventi és karácsonyi népszokások elevenedtek meg hat népdalkör és egy szólóművész, Budai Ilona előadásában, és az összes résztvevő közös éneklésében. Erőt és hitet sugárzó, szíveket felemelő alkalom volt ez mind a tevékenyen közreműködők, mind a hallgatók számára, hisz a történelmi értékké kristályosodott vallásos néphagyományaink - szövegek énekek, szokások, játékok kerültek bemutatásra.
Karácsonyi népszokások elevenedtek meg
A keretet maga az egyház szolgáltatta: ünnepi megnyitót mondott és az adventi gyertyagyújtás szertartását végezte Katona István egri segédpüspök, a szécsényi klarissza nővérek pedig az advent első vasárnapjára rendelt zsolozsmát és esti dicséretet imádkozták, énekelték végig.
A közös éneklést a Mátrai Egyesült Pávakör - Gyöngyöspata, Gyöngöstarján és Szücsi vezette, orgonán kísért vezetőjük, Némethné Süveges Zsuzsanna fia, Pál. A közös adventi egyházi énekek után lépett az oltár elé a szomszéd falu Nagyréde asszonykórusa, vezetőjük Kalocsainé Csillik Mária, Szent Miklós-napi köszöntővel, majd a székesfehérvári bölcsőcske következett, mely Mária és József viszontagságos szálláskeresését önti népi formába.
Az Etyeki Német Nemzetiségi Dalkör, vezetőjük Magdó Ildikó, egy német nyelvű kétszólamú karácsonyi éneket adott elő, amely a Biatorbágyon gyűjtött énekeskönyvben található, angyali híradás és a pásztorok hódolata a Betlehembe megszületett kis Jézus előtt. Majd szentcsalád-járást hallhattunk, láthattunk ezúttal Heves megye keleti végéből, a novaji asszonykórus előadásában, vezetőjük Bimbó Zoltán. A szentcsalád-járás, más néven szentcsalád kilenced, a karácsony ünnepe előtt kilenc napon át ismétlődő szálláskeresés. Mária és József szálláskeresése jámbor hagyománya a középkori karácsonyi játékoknak.
Budai Ilona moldvai, rábaközi és matyóföldi Szűz Mária altatókat énekelt, nagyszerű egyensúlyt teremtve áhítatos átélés és a természetes egyszerűség között. A mai fiatalság egyik legkiválóbb hagyományápoló csoportja a Kovács László vezette péceli Cimbora Népzenei Együttes. Duda, furulya, citera és koboz szóval kísérte Bereczki János Ó, szép fényes hajnalcsillag című könyvéből válogatott népi karácsonyi énekeket, melyek utolérhetetlen hangulati erővel adják vissza a karácsony, Jézus születése misztériumát. A találkozó legemlékezetesebb műsorszáma volt az érdi Bukovinai Székely Népdalkör, vezetője, Kóka Rozália betlehemes játéka. Ebben a költői képzelet minden más megjelenítésnél dúsabban és szélesebben szárnyal, annyiféle emberi magatartás és lelkialkat személyesedik szerves szereplőkké és mindez operaszerű, táncjátékszerű feldolgozásban kap drámai köntöst, sőt a különböző tájak betlehemes játékai között is a bukovinai székelyeké a legérdekesebben megformált változat, s nyeri el a pálmát.
Végül a kiosztott kották segítségével közös éneklésben hangzott el két gyöngyöspatai szentcsalád-járás ének.
Az egész műsort és Fehér Anikó műsorvezető szavait megörökítette a Duna Televízió. Külön öröm többletet jelent minden igaz hagyománytisztelő és népi-nemzeti örökséget vállaló emberfő számára az, hogy tíz- és százezred magával újra átélheti, befogadhatja azokat az ünnepi eseményeket, azoknak művészi megformálását, amelyek közel fél évszázadon át el voltak tiltva a nyilvánosság elől, amelyeket szinte csak titokban lehetett megjeleníteni. Amivel közvetlenül, vagy közvetve első koronás királyunk, Szent István ajándékozott meg minket ezer esztendeje.
Olsvai Imre