Nem Szent István alapította,
de ezer szállal kötődik első királyunkhoz

A magyarországi egyházmegyék három hullámban születtek. A legősibbek Szent István korából valók, a középgeneráció Mária Terézia uralkodása alatt, s a legifjabbak II. János Pál pápasága idején. A fehérvári a "középgeneráció"-hoz tartozik, 1777-ben alakult, VI. Piusz pápa dekrétumával alapította a királynő.

Takács Nándor püspök az egyházmegye 20. főpásztora. Elődei közül három példaképe van. Sélyei Nagy Ignác, az első püspök, akit szervező képességéért csodál, Prohászka Ottokár, a nagy léleképítő és Svoy Lajos, aki nehéz idők kiváló embere volt.

Takács Nándor püspök,
a háttérben XIII. Leó arcképe

Nehezen talál az ember magyarázatot, hogy Szent István miért nem alapított Fehérvárott püspökséget, hiszen első királyunk joghatóságát innen gyakorolta, a város központjában hatalmas, háromhajós királyi bazilikát építtetett, s ide is temetkezett. Itt fogadta a külföldi vendégeket, és innen küldte követeit távoli országokba. A királyi város egyházának élére mégsem püspököt, hanem "csak" prépostot állított, alá pedig népes - negyven fős - káptalant rendelt.

Egy korszerűnek tűnő magyarázatot megkockáztathatunk. Szent István bölcs előrelátással talán az egyház és az állam közötti szükségszerű súrlódásokat akarta elkerülni. A király ugyanis mint hívő ember, a püspökök alattvalója, A püspökök, papok azonban polgári értelemben a király alattvalói. E két szempont bizony gyakran szembe kerülhet egymással. István talán ennek akarta elejét venni azzal, hogy egyházi szempontból fehérvár a veszprémi püspök alá tartozott.

A Mennybe felvett Boldogságos Szűzről
nevezett barokk székesegyház

Az idén 222 éves egyházmegye székvárosa mindenesetre a szentek városa. Szent István gyakran és huzamos ideig tartózkodott itt. Szent Imre itt született, és részben itt nevelkedett, s a királyi család más tagjaival egyetemben itt is temették el. Szent Gellért 1030. augusztus 15-én itt, a királyi bazilikában prédikált a mennybe felvett Szűzanyáról. Itt volt a mai országhatárok között egyedül szentté avatás, 1083. augusztus 20-án, amikor VII. Gergely pápa uralkodása idején, Szent László király jelenlétében a pápai legátus szertartásával oltárra emelték első királyunkat és fiát. Fehérvárott nevelkedett Nagy Lajos király leánya, Hedvig is. A huszadik században pedig a városhoz szorosan két szentéletű magyar sorsa kapcsolódik: Prohászka Ottokáré és Kaszap Istváné.

Takéács Nándor püspök korára és egészségi állapotára való tekintettel kérte a Szentatyát, nevezzen ki segédpüspököt főpásztori tevékenységének megsegítésére. A pápa által január 6-án püspökké szentelt Erdő Péter kinevezését Takács Nándor örömmel fogadta. A megyéspüspök szerint új segédpüspökét a tudós alázatossága és a lelkek üdvösségének szolgálatában végzett munkálkodás fáradhatatlansága egyaránt jellemzi. S ez nagy megnyugvás egy már a visszavonulásra is gondoló főpapnak. Erdő Péter szentelésén a Szent Péter-bazilikában az egyházmegyéből érkezett zarándokok élén természetesen Takács Nándor is jelen lesz.

Az ötvenes évek óta nincs saját szemináriuma az egyházmegyének. A korábbi szeminárium patinás épületében még az idős papok otthona működik, a Szeretetszolgálat kezelésében. Takács Nándor egyelőre nem akarja újjászervezni a helyi papképzést, mert kevés a kispapjuk és megfelelő képzettségű tanáruk sincs elég. Mezei szemináriumot pedig nem akar. Huszonkét kispapja közül három a központi szemináriumban, a többiek pedig Esztergomban tanulnak. Jól működik azonban az egyházmegye hitoktató és kántorképző tanfolyama, s az idei tanévben elindították a világi hívek lelkipásztori kiképzését is. Itt a részvétel alapkövetelménye a hitoktatói, vagy a nappali illetve levelező tagozatos teológiai végzettség.

Fehérvárnak kiváló katolikus művelődési háza is van. Itt tartják a hitoktatási, kántori és lelkipásztori kisegítői tanfolyamokat, kóruspróbákat, előadásokat, és helyet adnak minden olyan világi rendezvénynek, amely a katolikus hittel és erkölccsel összhangban áll. Melyek a főpásztor legkedvesebb templomai az egyházmegyében? Takács Nándor elsőként a székesegyházat, másodikként az egykori karmelita kolostor - jelenleg papi otthon - mellett álló karmel-hegyi Boldogasszony tiszteletére emelt templomát említi, amely azért is kedves számára, mert maga is karmelita szerzetesként kezdte egyházi pályáját, harmadikként pedig az egyházmegye még épülőfélben lévő dunaújvárosi templomát nevezi meg a főpásztor. "Ez a templom lesz a millennium és a nagy jubileumi esztendő emlékműve egyházmegyénkben" - mondta a püspök. E hajdani szocialista városban - valamikori Sztálinvárosban - a mai napig nincs templom, csak a közeli Dunapentelén. Hasonló volt a helyzet Százhalombattán is, ahol azonban 1996-ban elkészült az új templom, és a hívek száma jelentősen megemelkedett. Mert a templom olyan mint a mágnes. Van egy vonzása, amely a távolsággal természetesen csökken. Egy új templom új vonzási pontot jelent, és segítségével Százhalombattán megerősödött a hitélet. A főpásztor bizakodik, hogy Dunaújvárosban is ez történik majd.

A jövőről szólva a főpásztor azt tartja a legfontosabbnak, hogy a papságnak meg kell tanulnia megszólítani az embereket, a híveket. A személyes megszólítás, a feladatra való felkérés révén kötődhetnek az egyházhoz igazán az emberek. S ezek nem csak szavak. Mutatja ezt, hogy a Székesfehérvári Egyházmegye legújabb - 1998-as - évkönyve egy szempontból mindenképp kiemelkedik a többi hasonló egyházmegyei kiadvány közül. Ez ugyanis a plébániák adatainál a lelkipásztorok megnevezése után az egyházközségi világi elnökök nevét, címét és telefonszámát is közli. Mondhatná valaki, hogy ez nem nagy dolog. És igaza is van. Ma ennek már természetesnek kell lennie. A világiak szerepe ugyanis egyre fontosabb, s ez nem csak a paphiány miatt igaz. Zsinat után vagyunk.

Sz. Cs.

Szerkesztette: Szerdahelyi Csongor
Fotó: Cser István