Politikusnak született

Tíz éve hunyt el Antall József

Nem csak azért volt keresztény katolikus ember, mert amikor közeledni érezte elköltözését, tudta, mi a kötelessége: gyónni és áldozni akart, és felvenni a szent kenet szentségét. Abban is keresztény katolikus ember volt, hogy Istentől kapott talentumait mindvégig kamatoztatta, és az adott történelmi pillanatban meghozta az áldozatot: "misszionáriusi" hivatástudattal vállalta a rendszerváltozás miniszterelnöki feladatát. Ha nem járatták volna le a szót, azt írnám: olyan szolgálatot vállalt, amely nem hatalmat, hanem áldozatot jelentett.

Politikusi hivatása volt. Tessék elhinni, van ilyen! Semmi hatalomra törés, üzlet, "lenyúlás" - hanem hivatás. Minket, magyarokat a XX. században két ilyen államférfival ajándékozott meg a Gondviselés: Teleki Pálnak és Antall Józsefnek hívták őket.

"Ma is, ha felidézem - mondta 1992-ben -, szinte szó szerint emlékszem, amikor hat-hét éves koromban gyalogolva Veszprém megyében, az egyik hegyi úton magyarázta el nekem apám, hogy mi a demokrácia. Ez körülbelül 1937-38-ban volt. Mit kell érteni a demokrácián, mit jelent a képviseleti demokrácia. Nekünk ehhez kell hűnek lenni, ehhez kell ragaszkodni, bármit mondanak és bármit hallanék." A politikust érlelte benne a Somló-hegyen tizenhárom évesen átélt "rendszerváltás" - 1945-ben. A politikusi hivatástudat erősödött benne a piarista gimnáziumban, főleg Gaál István tanár úr történelemóráin. Történész is azért lett, mert tudta: a jelen történelmét nem lehet megérteni a múlt ismerete nélkül. Már a gimnáziumi önképzőkörben felolvasott dolgozatában - Az Amerikai Egyesült Államok a világpolitikában - megállapította: "Sajnos a józan ész, az erkölcsi elvek és bölcs tanulságok helyett inkább az agyrémek és a szenvedélyek kormányozzák a világot."

Fiatal korától kezdve igazán mindig a politika érdekelte. De olykor fanyar humorát az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni kihallgatásai, tanári állásából történő eltávolítása után sem veszítette el. Tudta újrakezdeni életét, immár az orvostörténet csendesebbnek látszó vizein órabéres tudományos segédmunkásként, aztán lassan feljebb jutva. Sokszor emlegette, hogy a nehéz években is lehetett nem a rendszert, de az örök Magyarországot építeni. Hét történeti és orvostörténeti jellegű művén kívül nyomtatásban mintegy háromszáz tanulmánya, cikke jelent meg.

Aki ismerte, természetesnek tartotta, hogy neve a szovjet rendszer gazdasági-politikai összeomlásakor igen hamar előtérbe került. Megkezdődött az, amire hivatása szólt, bár ő sem tudhatta addig. Hajlamosak vagyunk ma már elfelejteni, mennyi erőre, elszántságra volt szüksége. Amikor 1990 júniusában a Varsói Szerződés politikai testületének utolsó ülésére elnökként kísérték és a VSZ feloszlatását készült javasolni, a Kreml termein és folyosóin áthaladva eszébe jutott 1956, és fanyar humorával ezt kérdezte Für Lajos honvédelmi minisztertől: "Kimegyünk mi még innen?"

Halálos ágyán mintegy szellemi végrendeleteként mondta: "Keresztény Magyarországot akartam, mert csak annak van értelme." Majd egyszer talán meg fogjuk érteni e szándékát. Annyit azonban már most is tudnunk illik, hogy a "keresztény" jelző e vonatkozásban sem irányulhat senki ellen, senki kizárására, hanem az emberi méltóságra, az emberi jogok tiszteletére, egyetemes erkölcsi értékekre, melyet azok is, akik vallási értelemben (még vagy már) nem keresztények, elfogadhatnak. Az európai keresztény társadalom és kultúra alapjairól van szó.

Alois Mock akkori osztrák külügyminiszter mondta róla halála után: "A rendelkezésére álló idő rövidnek bizonyult. Ám ez nem csökkenti Antall József történelmi érdemeit, amelyeket hazája jövőjének építésében szerzett."

Rosdy Pál

(Erdő Péter bíboros advent második vasárnapján, december 7-én 5 órakor szentmisét mutat be Antall József lelkiüdvéért a budapesti Szent István-bazilikában.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu