|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Ökumené Közép- és Kelet-Európában Rangos ökumenikus tanácskozásnak adott otthont a leányfalui Szent Gellért Lelkigyakorlatos Ház november 27. és 30. között. Katolikus részről az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE), protestáns és ortodox részről az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) képviselői együtt tekintették át a 2001-ben a két szervezet elnökei - Vlk bíboros és Jérémie metropolita - által Starsbourgban aláírt Ökumenikus Charta hatását az ökumenikus kapcsolatokra Kelet- és Közép-Európa országaiban. Tizenhat ország harminc egyháza képviseltette magát. A találkozóról Aldo Giordano, a CCEE titkára nyilatkozott az Új Embernek. Miért éppen Magyarországon rendezték meg a találkozót? - A magyar egyházak vezetői az elsők között, már 2002-ben közösen aláírták az Ökumenikus Chartát, s ezzel mások számára is példát mutatva kifejezésre juttatták a keresztény egységmozgalom továbbfejlesztése iránti elkötelezettségüket. Tulajdonképpen mi az Ökumenikus Charta? - Nyilatkozat, folyamat és álom egyszerre. Eredménye annak a felismerésnek, hogy az egyházak nem képesek hiteles választ adni a mai globalizálódó világ és az egységesülő Európa égető kérdéseire, ha nem tudnak egymással őszintén kiengesztelődni és egységesen fellépni. A konferencián a volt kommunista országok egyházai képviseltették magukat. Milyen az ökumené helyzete ebben a térségben, ahol évtizedekig üldözték a vallásos embereket? - Beszámolókat hallgattunk meg az egyes országok helyzetéről. Összességében az a tapasztalat, hogy a közösen elszenvedett üldözés sorsközösségbe vonta az egyházakat, a régi ellentétek elhalványultak, s átadták helyüket az összefogásnak, a közös cselekvésnek, az egymás jobb megismerése iránti szándéknak. Problémák azonban nyilván vannak... - Természetesen. Közismert, hogy az ortodox többségű országokban, súlyos nézeteltérések vannak az ortodox és a görög katolikus, illetve általában az ortodox és a katolikus egyház között. Az ukrajnai helyzetről Majnek Antal munkácsi katolikus püspök számolt be. A gondok mellett azt is elmondta, hogy az ökumenikus imahetet Kárpátalján a közelmúltban rendezték meg először, és a különböző felekezetekhez tartozó hívek kitörő örömmel fogadták, amikor a katolikus és a protestáns lelkészek egymás templomaiban hirdették az Igét, és békecsókot váltottak. A sok-sok szenvedés után az emberek ki vannak éhezve a megbékélésre és a testvéri szeretetre. A keresztény egységtörekvésekre hatással van-e az a tény, hogy a gazdasági és politikai egységesülés az utóbbi évtizedekben földrészünkön felgyorsult, és hamarosan újabb tíz országgal bővül az Európai Unió? - Mindez ösztönzőleg hat az egyházakra, hiszen a népek közötti kiengesztelődés, a politikai és gazdasági összefogás immár nem utópia, hanem kézzel fogható valóság. Ebben a légkörben a kereszténység megosztottsága egyre anakronisztikusabb. Az Ökumenikus Charta, amelyet sok éves kemény munka, számtalan egyeztetés, tanácskozás előzött meg, nem végállomás, hanem egy folyamat fontos állomása, ennek újabb és újabb állomásai, amikor egy-egy nemzet helyi egyházainak vezetői - közvéleményük támogatásával - a chartát közösen aláírják. Az európai egyházi vezetők és szervezeteik, a CCEE és a KEK támogatják Európa politikai és gazdasági egységesülését, bár számos fontos kérdésben bírálatukat is megfogalmazzák. E bírálatokat hogyan fogadja az Európai Unió? - Az unió soros elnöke, Romano Prodi szavait idézném, aki mikor fogadta az egyházak képviselőit, így fogalmazott: "Szükségünk van az önök útmutatásaira, de kérem önöket, hogy ne külön-külön hallassák hangjukat, hanem egymással közösségre, egységre jutva, a katolikus, az ortodosz és a protestáns hagyomány szent hármasságában". Szerdahelyi Csongor
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|