"Magyar Bayreuth"?

Beszélgetés Koltay Gáborral színházról, filmről és értékteremtésről

Mostanában jelent meg Majoros József könyve, amelynek főcíme: Szabad Tér. Koltay Gábor színházának történeti értékű bemutatása a Válasz Kiadó gondozásában. Húsz év művészi munkásságát foglalja össze a szerző, bemutatja Koltay új színházat teremtő művészetét. Erről beszélgettünk az igazgató-rendezővel.

Varga Miklós a Megfeszített című rockoperában

Van-e művészi-rendezői ars poeticája?

- Őszintén remélem, hogy van... Amikor 1983-ban a budapesti Városliget Királydombján, a Nemeskürty István vezette Budapest Filmstúdióban készülő filmem részeként egy meg nem ismétlődő, szabadtéri, történelmi rockopera-előadást, az István, a királyt megrendeztem, végképp elköteleztem magam a történelmi témák iránt. Azt tapasztalom ugyanis, hogy annyi hazugság után a nemzet várja az olyan katartikus történelmi pillanatokkal való szembesülést, amelyek tanulsága máig ható.

Ezt igazolni látszik, hogy történelmi filmjeimet (Julianus barát, Honfoglalás, Sacra Corona) messze az átlagot meghaladó számban, 600-800 ezren nézték meg a mozikban.

Hisz-e a színház, a film, általában a művészet nemzeti kultúrát erősítő küldetésében?

- Húsz éve mutattuk be az István, a királyt. Az akkori Magyarországon bizonyítottuk, hogy lehet másként gondolkodni a világról, a magyar történelemről. Ez olyan széles körben ható felismerés volt, hogy sokan mondták: a mű megszületése, a királydombi előadás, valamint a film hozzájárultak a rendszerváltozás szellemi előkészítéséhez. Ezért azt gondolom, hogy ilyen jellegű katartikus hatásokra, színházi előadásokra és filmekre ma is szükség van, amikor a XX. század gyötrelmei után egy szétzilált tudatú, gyökereit veszített, szerencsétlen sorsú nép keresi helyét és szerepét a világban.

Hogyan látja a kortársi hazai színjátszás helyzetét?

- A mai magyar színjátszás egésze nem segíti a nemzeti tudatfeltáró folyamatokat, tisztelet a mindig létező kivételnek. Az elmúlt ötven évben, különösen 1990 után a magyar színházi közélet olyan tendenciák hatása alá került, hogy csak nagyon szívós szellemi-politikai építkezés tudna értékarányosabb helyzetet teremteni. Ennek jelenleg nyomát sem látom. Amiről mi itt most beszélünk, az a magyar színházi közéletben többnyire nevetség és gúny tárgya. A magyar sorskérdéseknek a magyar színpadokon nincs képviselete. Ez még akkor is igaz, ha időközben felépült a Nemzeti Színház.

Sokan mondják, hogy ezek a kérdések színpadon, filmen történő megjelenítése már korszerűtlen. Példa a nyugati vagy amerikai filmgyártás.

- Ezek a produkciók - tisztelet a kevés kivételnek - az ember figyelmének a lényegi kérdésekről való elterelését szolgálják, azt, hogy az egyes ember ne foglalkozzék szűkebb-tágabb környezetével, bízza a dolgok alakítását a nagy és befolyásos erőkre, lényegében az egész világ történéseit meghatározó multinacionális akaratra. Én ez ellen minden zsigeremmel tiltakozom, de azt is tudom, hogy a magyar művészeti életen belül a kisebbséghez tartozom, és pályafutásom során bármit érek el, bármikor elhallgattathatnak.

Többször megfogalmazta a "magyar Bayreuth" álmát, amely eddigi törekvéseinek kiteljesedését jelentené, s amelynek központja a Margitszigeti Szabadtéri Színpad lenne.

- A fővárosi önkormányzat kulturális bizottsága egyetértett azzal, hogy a Margitszigetet ilyen szellemben kellene fejleszteni. Ez azonban súlyos finanszírozási problémákat is felvet. Először tehát azt a kardinális kérdést kell megválaszolni: valóban akarják-e, hogy létrejöjjön egy európai léptékű, ugyanakkor magyar identitású nagy Nyári Színházi és Zenés Fesztivál, amelynek alapjait az elmúlt húsz évben megteremtettem. Koncepcióm szerint a világ operairodalmának klasszikusai és a magyar klasszikusok, vagy az újonnan írt zenei és prózai művek szerves egységben egészíthetik ki egymást. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a világ művészeti értékeit fogadjuk be, hanem közérthetően és hatásosan mi magunk is megfogalmazunk és közvetítünk értékeket.

Idei nyári programjaik?

- A három szabadtéri színpadon (a Margitszigeten, a Budai Parkszínpadon és a Városmajori Szabadtéri Színpadon) az idén is sokoldalú igényeket elégítünk ki. A hatvan előadást magában foglaló programból két margitszigeti produkcióra mindenképp szeretném felhívni a figyelmet: Verdi örökbecsű operáját, a Nabuccót mutatjuk be két előadásban, augusztus 8-án és 10-én, a legkiválóbb magyar énekesekkel. Emellett az egyik jelentős kortárs magyar rockoperát, A megfeszítettet tűztük műsorra, amelyet szintén két előadásban, augusztus 19-én és 21-én játszunk. Ez a bibliai történetet alapul vevő, de nagyon is mai viszonyainkra rímelő zenemű gondolatainkat, érzéseinket fogalmazza meg, magyarok és külföldiek számára is közérthető módon. Ez az én ars poeticám: vagyis az erős gyökerekbe kapaszkodó nemzeti identitás és az egyetemesség egységében hiszek.

Tóth Sándor

Jegyek válthatók a helyszínen, a Szabad Tér jegyirodában (Budapest, XIII., Hollán E. u. 10.), minden ismert fővárosi jegyirodában, valamint levélben: Szabad Tér Színház Kht., 1525 Budapest, pf. 95. és e-mailen keresztül: open air.theater@mail.datanet.hu. A postán megrendelt jegyeket utánvéttel, a postaköltség felszámításával küldik el.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu