|
|
Kovács Attila Áldozatból született Húszéves a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Ház A Köhler család 1947-ben egy gyönyörű fekvésű, leányfalui telket adományozott a helyi egyházközségnek azzal a meghagyással, hogy szociális, kulturális vagy hitéleti célú intézmény épüljön rá. A 7000 m2-es, nyújtott téglalap formájú földterület keskenyebbik végével a 11-es főközlekedési útvonalra támaszkodva szinte felkúszik a hegyoldalra. Generációk munkájának gyümölcse vált így a jó szolgálat eszközévé az egyházközség kebelén belül. Katona Puszta Sándor plébános megőrizte és megóvta a területet mindaddig, amíg Magyarországon meg nem érett a helyzet arra, hogy a Köhler család áldozata elérhette célját, és nemes szándéka teljesülhetett.
Lékai László bíboros főpásztori címerének mottója: "A megnyesett fa kizöldül!" Mint esztergomi érsek és mint a Magyar Katolikus Püspök Kar elnöke elsődleges feladatának tekintette a magyar hitélet megújítását. E szándék jegyében több jelentős művet hozott létre, ezek sorában talán a legfontosabb a Leányfalun megépült Szent Gellért Lelkigyakorlatos Ház. Az alkotás mindig bizonyos gyötrelemmel jár - ez is része az áldozatnak. Bizony Lékai bíborosnak is meg kellett tapasztalnia nem kevesek értetlenségét egy olyan intézmény létrehozása során, amely sokak lelki megnyugvását, megerősödését szolgálta, és ezrek belső békéjét állította helyre, vagy indított el számos embert az apostoli munka útján vagy a papi hivatás felé... A ház építési költségeinek mintegy kétharmadát a Német Püspöki Kar adományozta, így 1983. július 31-én, Szent Ignác ünnepén Höffner bíboros, a Német Püspöki Kar akkori elnöke felszentelte az első ütemben elkészült épületrészt. 1986-ban kész lett a "B" épület a parkoló mentén, majd 1991-ben, az építés második ütemeként átadhattuk lelkigyakorlatozóinknak a klimatizált, száz fő befogadására alkalmas, Szent Lászlóról elnevezett kápolna-konferenciatermet is. A többütemű építés idején, majd a lelkigyakorlatos ház működése során mindvégig nélkülözhetetlen segítőnk és minden téren támogatónk volt Valentiny Géza prelátus, akire mindenkor nagy szeretettel és hálával gondolunk. Fejlesztéseink sorában jelentősnek mondható az 1989-ben beépített lift, amely a Jézus Szíve Népleányok anyagi áldozatának köszönhető. Ezen túl a Népleányok, később a Magyarok Nagyasszonya Társasága tagjai a rájuk jellemző derűvel évekig szolgálták a házat. A tervezők is meghozták áldozatukat, hiszen munkájukat tiszteletdíj nélkül végezték. Emődy Attila Ybl-díjas építész - aki mindkét ütem tervezője volt - a külső megjelenítésben és a belsőépítészetben egyaránt nagyszerűen rátalált a harmóniára a forma és a ház hivatását jelentő tartalom között. A mű elkészült, és 1983. szeptember 5-én megkezdődött az első lelkigyakorlat. Az első években kiváltképp, de döntően azóta is jezsuiták a lelki vezetői a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Háznak. A kezdetekkor különös hangsúlyt kapott és a hallgatók lelkét áthatotta az a hivatástudat és erő, amellyel az atyák munkához láttak az emberöltőnyi kényszerű hallgatás után. Rajtuk kívül más rendbéliek és egyházmegyés papok is sokan vezettek lelkigyakorlatokat, a híveket buzdító, a hallgatók hitét erősítő módon. Következetes munkával telt el ez a húsz év, amely idő alatt csaknem hatvanezer résztvevővel több mint 1850 lelkigyakorlatot tartottunk. A ház első igazgatója néhai Koroncz László atya volt, őt követően Hevenesi János jezsuita, jelenleg pedig Király Ernő atya áll az intézmény élén. A ház tulajdonosa és - sok esetben áldozatokat vállaló - fenntartója a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Működőképességünk megtartásához jelentős segítséget kapunk az intézmény - szinte kezdettől fogva létező - baráti körétől. A jövőt fürkészve úgy ítéljük, hogy egyre nagyobb szükségünk van arra, hogy barátaink száma növekedjék. A baráti kör támogatását eddig is fontosnak ítéltük, az elkövetkezendő időben azonban mindinkább nélkülözhetetlen hátteret nyújt majd működésünkhöz. "Európa reménye Jézus Krisztus keresztje. A kereszt Isten irántunk való, kiengesztelődő, a szenvedést és a halált legyőző szeretetének jele" - halljuk a Szentatyától. Bízunk abban, hogy e reménynek ébrentartója és támogatója lehet még újabb évtizedekre a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Ház. * * * A huszadik évfordulóról július 31-én délután emlékeznek meg. A hálaadó szentmisét és szentbeszédet Seregély István érsek, a püspöki kar elnöke mondja, majd Bálint József jezsuita méltatja a ház húszesztendős munkáját. A szentmise előtt az újonnan létesített diákszállást, illetve sportpályát Valentiny Géza prelátus áldja meg.
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||