Amilyenek mindannyian lenni szeretnénk...

Novák István építész Antoni Gaudíról

Három évig tartó egyházmegyei vizsgálat után Ricardo Maria Carles barcelonai bíboros-érsek a közelmúltban felterjesztette a vatikáni Szenttéavatási Kongregációhoz a neves katalán építészre, Antoni Gaudíra (1852-1926) vonatkozó, csaknem ezeroldalnyi dokumentumgyűjteményt, mely alapja lehet annak, hogy néhány éven belül boldoggá avassák a szecesszió egyik legnevesebb alkotóját, akinek főműve a máig befejezetlen barcelonai Sagrada Familia-templom. A fenti hír kapcsán építészetről, példaképekről és természetesen Antoni Gaudíról kérdeztük Novák István Ybl-díjas szegedi építészt.

Rajz az öreg Gaudíról

- Amikor először olvastam Gaudí boldoggá avatásának felvetéséről, arra gondoltam, hogy e nagyszerű építész ily módon talán még közelebb jut majd az emberekhez. Lelkisége példaszerű volt. És ilyen példára ma nagy szükség van, amikor mintha kevesebb lenne az áldozatos, önzetlenül tenni akaró ember. Óhatatlanul eszembe jut szegedi példaképem, Bálint Sándor néprajzkutató, akit személyesen ismerhettem, és akinél ugyancsak felmerült annak lehetősége, hogy kezdeményezik boldoggá avatását. Gaudí bizonyos értelemben "távolabb" van tőlem, hiszen jóllehet látom épületeit, zsenialitásáról meggyőződhettem, életét csak könyvekből ismerhettem meg. Bálint Sándort szent embernek tartottam. Gaudí is hasonló szent ember lehetett a maga környezetében. Ismert tény, hogy amikor szerencsétlen balesetét követően bevitték a kórházba, nem ismerték fel őt, holott a katalán nagyvárosban mindenki hallott róla, és csodálta különleges épületeit. Amikor magához tért, és megtudták, ki is ő, át akarták helyezni egy külön szobába, mert a szegények között feküdt, de ezt elutasította, mondván, jó helyen van. Szerényen, visszafogottan, majdhogynem szegényen élt. A temetésén viszont a fél város jelen volt.

A püspöki palota Astorgában

Barcelonára rányomta bélyegét Gaudí munkássága. Egy építész számára irigyelnivaló, hogy saját hazájában meg tudta valósítani önmagát, olyan szinten, ahogy ez egyetlen más építésznek sem sikerült eddig a világon, és talán ezután sem fog.

Fő műve: a Sagrada Familia- (Szent Család-) templom

Milyen üzenetet hordoz Gaudí a ma építésze számára?

- Úgy hiszem, Gaudínak minden építész szemében különleges jelentősége van - emberként és alkotóként egyaránt. Egyedi jelenség volt ő, akihez hasonlót nehéz találni a művészettörténetben. Egész életét az építészetnek, a katalán népnek és nem utolsósorban a keresztény vallásnak, hitének szentelte. A barcelonai Sagrada Familia-templomot negyvenkét évig - mondhatni élethosszig - tervezte. Amikor megkezdődtek az építkezések, az ott lévő műhelybe költözött. A Sagrada Familia különleges, szimbolikus épület, melyben Gaudí Krisztus "átlényegülését" (születés - halál - feltámadás - dicsőséges eljövetel) próbálta meg ábrázolni. E félbemaradt templommal is képes volt olyat adni a világnak, ami örök érték.

Munkája során mikor találkozott a legutóbb Gaudí nevével?

- Az alföldi szecesszióval foglalkozó, immár két éve zajló tudományos munkám kapcsán - melyet három fiatal építésszel végzek - többször is előtérbe került Gaudí alakja. Az általunk kutatott - és az ő korával lényegében párhuzamos időszak - erősen meghatározta Szeged, Szabadka és Temesvár építészetét és városképét. Gaudí a szecesszión belül is sajátos helyet foglal el, nem lehet utánozni, jóllehet ő arra számított, hogy még életében lesznek követői. A korára jellemző pluralizmus, a ma is tapasztalható "mindent szabad" stílus már a XIX. század vége felé, az eklektika után megjelent az építészetben. Gaudíra hatott az angol romantika szelleme, mert ő is a gótikát tartotta az elsősorban követendő építészeti stílusnak. Ebből fejlesztette tovább egyéni eszköztárát.

Az Alföld vidékén létrejött szecesszióról meglehetősen ritkán lehet hallani...

- E stílust méltatlanul kevesen ismerik, sajnos még a szakmán belül is. Fontos feladatomnak tartom, hogy széles körben népszerűsítsem. Egy kiváló kollégámnak köszönhető például az, hogy a nagyszerű szegedi Reök-palotára tizenöt-húsz évvel ezelőtt felfigyelt a közvélemény. Ezt a "gaudís házat" a tehetséges, fiatalon elhunyt Magyar Ede Gaudí Casa Milájával közel egy időben tervezte. Kutatásaink során számos más magyar építész munkásságát is megismertük, akik tevékenysége Temesvárra, illetve Délvidékre összpontosult. Azt hiszem, őket is jobban tudjuk értékelni Gaudí életművének fényében.

Önre gyakorolt-e valamilyen hatást a katalán mester?

- Elsősorban Gaudí személyisége. Olyan építész volt ő, amilyenek szerintem mindannyian lenni szeretnénk ebben a szakmában. Közvetlen kapcsolatot tartott az építőkkel, a munkásokkal. Sosem rajzolta agyon épületei terveit, hanem a helyszínen alakította azokat, ehhez pedig elengedhetetlen volt a munkatársakkal való jó kapcsolat, az összhang. Olyan mester volt, amilyenek csak a középkorban éltek. Eugéne Viollet-le-Duc, a középkori építészet egyik legjelentősebb XIX. századi teoretikusa - a franciaországi Carcassone várának stílushű újjáépítője - volt a példaképe. (Schulek Frigyes is az ő hatására valósította meg többek között a Mátyás-templom neogótikus átépítését.) Gaudí sokat tanult Viollet-le-Ductől, Carcassone-ban is többször járt. Ő azonban épületeiben a gótikát a saját stílusára formálta.

Véleménye szerint napjaink hazai építészei közül ki "tanult a legtöbbet" Gaudítól, ki áll hozzá a legközelebb?

- Leginkább Makovecz Imrét hasonlíthatnám hozzá, aki szintén "hagyományos módon", "tégláról téglára" épít. Nagyon tisztelem őt, és szeretem az épületeit.

Ha Gaudí személyisége megragadó az Ön számára, vajon munkásságában tetten érhető-e valahol az ő szellemisége?

- Talán Felvidéken, az ajnácskői templomomnál jártam némileg Gaudí nyomdokaiban, ahol éreztetni próbáltam az Árpád-kori templomok hangulatát, jóllehet ez egy teljesen mai épület. A helyiekkel összefogva ott én is "tégláról téglára" építettem a templomot. Ott éltem át azt a felemelő érzést, amelyet Gaudí bizonyára többször is pályája során, amikor a szentelési misén együtt voltam azokkal, akikkel dolgoztam egy elképzelt mű megvalósításán. Hála Istennek, Szegeden van egy fiatal építész kör, akiknek sikerül ebből az érzésből, szemléletből, világlátásból átadni valamit. Ezek a fiatalok reményeim szerint méltó utódai lesznek az emlegetett nagy elődöknek.

Pallós-Szigeti

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu