A fogadalom napja Hatvanban

Az 1739-ben kitört és egy éven át tomboló pestisjárvány rémétől Szent Sebestyén napján szabadult meg a város. A lakóknak több mint fele elpusztult, de a megmaradtak nagy szorgalommal és önfeláldozó munkával ismét fejlődő településsé varázsolták Hatvant. A túlélők döntötték el, hogy Szent Sebestyén ünnepe legyen a város fogadalmi napja, amikor az egész város együtt emlékezik az élet győzelméről. A járvány megszűnésének évében elkészíttették a ma is álló Szent Sebestyén emlékművet, amelyet 1740 májusában szenteltek fel.

Az idei Szent Sebestyén-napi megemlékezés a belvárosi Szent Adalbert-templomban a környező településekről érkezett papok közös zsolozsmájával kezdődött, majd a Pálos Frigyes hatvani prépost plébános által celebrált szentmisével folytatódott. Szentbeszédében az egykori hatvaniak összefogását, segítőkészségét példaként állította a maiak elé, hiszen most is nagy szükség van minderre. A prépost a harmonikus családi élet fontosságára, a gyermekek keresztény nevelésének jelentőségére is felhívta az egybegyűltek figyelmét.

Az ünnepi szentmisén részt vett Érsek Zsolt polgármester, országgyűlési képviselő is. Ezt követően a megemlékezés a Szent Sebestyén szobornál gyertyagyújtással és imával folytatódott, majd a megjelentek megkoszorúzták a Hatvanban született, 1953-ban mártírhalált halt Meszlényi Zoltán püspök, esztergomi általános helynök emléktábláját, amely a templom falán látható.

Z. M.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu