Új magyar boldogot köszöntünk

Hamarosan nagy öröm éri a magyar katolikusok közösségét: II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatja a szegények orvosát, Batthyány-Strattmann Lászlót, aki férjként, családapaként és a betegek gyógyítójaként egyaránt Krisztus tanúja volt. Sorozatunkban az ünnephez hétről hétre közeledve szeretnénk mindjobban megismertetni olvasóinkkal az új magyar boldog személyes példáját, családja történetét.

A Batthyányak háza táján

A körmendi várkastélyt mintegy háromszázötven évig, 1604-től a második világháborút követő államosításig birtokolta a családfáját egészen az Örs nemzetségig visszavezető, ősi Batthyány-család. A Rába folyó átkelőhelyénél álló kicsiny vár "kiváltására" - Batthyány Ádám megbízásából - Filiberto Lucchese olasz hadmérnök tervezett korszerű, erődített kastélyt. Az épület a korstílusnak megfelelően időről időre átalakult, az újabb részek, palotaszárnyak felhúzásakor és a belső átépítések miatt. A védőfalak lebontásával a birtokközpont barokk kastéllyá szelídült. Az utolsó jelentősebb "beavatkozással", a XIX. század elején klasszicizáló elemekkel gazdagodott a sokat megélt családi fészek.

Az olasz, francia mintára kialakított, kerttel övezett pompás kastély a XVIII. század közepére a Vasvármegye társadalmi, kulturális életének központja lett. Batthyány Lajos herceg már jól szervezett udvari színházat és zenekart tartott fenn. E nemesi család tagjai - akik közül többen rendelkeztek művészi hajlammal - szoros kapcsolatban álltak az irodalommal, a zenével, a képzőművészettel. Néhányan a műgyűjtést és az értékmentést is feladatuknak tartották, Batthyány Fülöp például a Nemzeti Múzeumnak adományozta a birtoka területén kiásott régiségeket.

A könyvek iránti odaadó rajongásuk töretlen volt, amit a kastély anyagában folyamatosan bővülő könyvtára igazolt. E bibliotéka jelentőségét és nagyságát mutatja, hogy a katolizált Batthyány Ádám - az általa építtetett - németújvári ferences kolostor szerzeteseinek több mint háromszáz kötetet ajándékozott. A katolikus megújulás idején, más katolikussá lett nemesi családhoz hasonlóan a Batthyányak is segítették a katolikus iskolákat, nyomdák működését, támogatva ezzel a könyvkiadást, az irodalom, a tudomány és a hit terjesztését.

Ha a család kulturális életben játszott szerepét tárgyaljuk, nem feledkezhetünk meg Batthyány József érsekről, aki jelentősen hozzájárult - elsősorban történeti könyvekkel és kéziratokkal - az esztergomi főszékesegyházi könyvtár gyarapításához, és Batthyány Gusztávról sem, aki 1826-ban harmincezer kötetet adott át az Akadémia Könyvtárának.

Pallós Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu