Nem a pénz, hanem a demokrácia a tét

Veres András püspök a szociális törvénycsomagról és az egyház-finanszírozásról

A kormány által erőltetett úgynevezett "salátatörvényt" az egyházi szociális intézményekre vonatkozó passzusainak antidemokratikus volta miatt a köztársasági elnök nem írta alá, illetve újbóli tárgyalásra visszaküldte a Parlamentnek. Az előterjesztők és a megszavazók hibája sajnos azt is eredményezi, hogy a rászorulók csak késve vehetik igénybe a törvény által kilátásba helyezett szolgáltatásokat. Az Új Ember e száma a téma kapcsán megszólaltatja Veres András püspököt, a vele folytatott beszélgetés alapján készült, az első oldalon kezdődő cikkünk itt folytatódik. Harrach Péter, volt miniszter, fideszes képviselő, a "Katolikus szemmel" című rovatunkban (3. oldal) fejti ki gondolatait. Hogy a téma gyakorlatáról is képet alkothassunk, felkerestünk két olyan katolikus intézményt, amely különböző módon sérült fiatalok komplex ellátását végzi. A következőkben a gyöngyösi autista-intézetben és a budai vak gyermekek otthonában készült riportjainkat olvashatják.

Mint emlékezetes, a salátatörvényként ismert szociális tárgyú törvénycsomagot, amelyet a kormány terjesztett az Országgyűlés elé, és a kormánypárti képviselők szavazták meg, Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá, mert álláspontja szerint annak egyes passzusai sértik az egyházak, illetve az egyházi intézmények szolgáltatásait igénybe venni kívánó állampolgárok alapjogait.

A Fidesz és az MDF jelezte, hogy a törvényjavaslat újratárgyalása során - annak érdekében, hogy az érintettek minél előbb élhessenek a törvény által biztosítandó szolgáltatásokkal - igen-nel szavaznak majd a képviselői, amennyiben az előterjesztő kiveszi a szövegből az egyház jogait sértő részt. Az egészségügyi tárca viszont, a jelenlegi kormánypártokkal egyetértésben, változatlan formában kívánja előterjeszteni a javaslatot. A Fidesz képviselői ez estben nem vesznek részt a parlamenti vitában. A parlament következő ülésszaka előtt Veres András püspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárát kértük, hogy fejtse ki az üggyel kapcsolatos álláspontját.

Veres András szerint a probléma lényege nem az, amelyről a jelenlegi kormánypártok képviselői igyekeznek meggyőzni a közvéleményt. Azt bizonygatják ugyanis, hogy a törvényjavaslat elfogadásával nem rövidül meg az egyház, hanem ugyanannyi pénzt kap, mint amennyit a jelenleg hatályos törvény juttatna a számára, szociális intézmények fenntartására.

Nem pénzről van itt szó - állítja a katolikus püspöki konferencia titkára -, hanem arról, hogy a javaslat egyrészt egyházi alapjogokat, másrészt magát a demokráciát, a vallásos emberek jogait sérti. Igaz ugyan, hogy a törvénytervezet nem tiltja meg, hogy az egyház alanyi jogon hozzon létre szociális intézményt, csakhogy föltételül szabja, hogy ha hozzá akar jutni az ezért járó állami költségvetési támogatáshoz, akkor a helyi önkormányzattal megállapodásra kell jutnia. Az önkormányzatok azonban - függetlenül attól, hogy ellátják, vagy éppen nem látják el maradéktalanul, és ez utóbbi sajnos meglehetősen gyakori, a szociális gondoskodás követelményéből adódó feladatokat -, a törvényjavaslat szellemében személyi vagy akár politikai szempontból is mérlegelhetik az egyházi szociális intézmény alapításának szándékát. Ez, mint Veres András mondja, önmagában is káros, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy azok a vallásos és nem vallásos állampolgárok, akik egyházi intézményben szeretnének szociális alapellátásban részesülni, elessenek ettől a lehetőségtől. Vagy teljesen elérhetetlenné válik számukra az ellátás, vagy - amennyiben az önkormányzat egyébként biztosítja a számukra -, az a lelki igény csorbul, hogy vallásos intézmény által részesüljenek benne. "Többszörösen sérülhetnek tehát a magyar állampolgárok jogai, holott demokratikus viszonyok között - világnézetre való tekintet nélkül - minden jogképes személy azonos jogokkal kell, hogy bírjon" - állítja Veres András, s hozzáteszi: "intézményeink sohasem kirekesztők, éppen hogy nyitottak: a vallásosság nem feltétele szolgáltatásaik igénybevételének. De ettől függetlenül jogos az elvárás, hogy az állam minden adófizető polgárának biztosítson lehetőséget arra, hogy szabadon választhassa meg, milyen intézményben kíván igénybe venni bizonyos alapszolgáltatásokat.

Az egyház természetesen nem vonja kétségbe az önkormányzatoknak azt a felelősségét, amellyel őket a törvényhozás felruházta az ilyen típusú ellátásokat illetően. Veres András szerint az egyház nem is lenne képes, és nem is kíván országos ellátó rendszert felállítani. Ám azok számára biztosítani kívánja az ellátást, akik egyházi keretek között szeretnének élni vele.

A mostani vita másik kérdése, hogy módjában áll-e a minisztériumnak egyházakkal vagy más szervezetekkel szociális intézmény alapítására irányuló külön megállapodást kötni. A tárca állításával szemben a költségvetési törvény ugyanis kimondja, hogy miniszternek jogában áll ilyen megállapodást kötni alapítványokkal, kisebbségi és kulturális szervezetekkel. Az egyházak miért volnának kizárva ebből a lehetőségből? Bár - jegyzi meg Veres András - az egyház nem tekinthető egyszerűen társadalmi szervezetnek, s érvényesülni kellene az Alkotmányban, illetve az 1990. évi IV. törvényben rögzített különleges egyházi jognak, hogy a működése ne legyen kötve sem politikai, sem más szempontból ellenérdekelt intézménnyel való megállapodáshoz.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt években előfordult-e ellenérdekeltség egyházi és más intézmény között, Veres András elmondja, hogy pillanatnyilag nagyon kevés egyházi szociális intézmény működik. Ennek egyik oka éppen az, hogy korábban is az önkormányzatokkal kellett megállapodni egy-egy intézmény megalapításakor. Ha pedig ez nem sikerült, az egyházi intézmény csak úgy lehetett képes a működésre, ha állami támogatás nélkül is fenn tudta tartani magát. A jelenleg hatályos törvényt, amely a vatikáni megállapodás alapján jött létre, és az állami támogatást alanyi jogon biztosítja az egyházi szociális intézményeknek, ugyan 2001-ben fogadta el a parlament, de már a kétéves költségvetés életbe lépése után, így a rendelkezései csak most, 2003. január 1-től érvényesülhetnek. Hacsak a "salátatörvény" nem fordítja vissza a folyamatot...

Az egyház-finanszírozás kérdése ugyancsak viták középpontjába került napjainkban. A polgári kormánynak a négy történelmi egyházzal való egyeztetés alapján kialakított szabályzása a vatikáni megállapodásnak is része lett. Eszerint az egyházak működésének anyagi biztosítékát egyrészt az adózó állampolgárok által közvetlenül egyház-finanszírozásra felajánlott egy százalékok biztosítják. A polgári kormány pedig kötelezettséget vállalt, hogy egy bizonyos ideig az így felajánlott összeget kiegészíti az állam teljes adóbevételének 0,8 százalékára. A kiegészítés felosztása a 2001-ben végzett népszámlálás adatai alapján történik. A jelenlegi kormány ez utóbbin, a felosztáson változtatott úgy, hogy az ne a népszámlálás adatain, hanem az egy százalékot felajánlók számarányán alapuljon. Ez a megoldás azonban, túl azon, hogy hátrányos a katolikus és a református egyházra nézve, (amely hátrány kompenzálására egyébként a kormány ígéretet tett), igazságtalan és nem tükrözi az egyházak támogatására irányuló valós társadalmi szándékokat.

Veres András elmondta, hogy az egyház egyelőre nem tervez jogi lépést az ügyben, megvárják a Semjén Zsolt, fideszesképviselő által kezdeményezett alkotmányossági vizsgálat eredményét, amely szerinte biztosan kedvező lesz az egyház szempontjából. Ugyanakkor buzdítja az adózó polgárokat, hogy a jövedelemadójuk egyházi célra utalható egy százalékát ne mulasszák el felajánlani az általuk támogatni kívánt egyház javára.

Veres András így összegzi a mostanában kialakult, egyházi tárgyú politikai vitákkal kapcsolatos álláspontját: "Az állam és az egyház kapcsolata nem pénzkérdés, és ha az egyház megkapja a járandóságát, akkor sincs rendben. Alapvetően nem a pénz, hanema demokratikus jogok gyakorlásának lehetősége vagy korlátozása a tét. Hogy ehhez pénz, illetve bizonyos finanszírozási kötelezettség kapcsolódik, az a dolog természetéből fakad."

Szikora József

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu