Saját világukban élnek

A gyöngyösi autista otthon egyedülálló az országban

Gyöngyös. A több százéves kolostor-épület falai között 1948-ban még kilencven szerzetes élt. Azután jöttek azok a bizonyos évtizedek, s ma két szárnyában kapott helyet a ferencesek fenntartásában működő Autista Segítő Központ, amely 2001 júniusa óta működik. A jövőben - az elképzelések szerint - módszertani központtá válik, ahol külföldi eljárásokat kívánnak meghonosítani. Az intézmény keretében ma már működik a gyermekotthon, a nappali foglalkoztató, az átmeneti otthon, illetve szeptembertől az általános iskola, sajátos tantervvel, jövőre pedig a remények szerint az autista lakóotthonok is megnyílnak. A távoli jövő pedig: a helyi kórházzal együttműködve pszichiátriai részleg kialakítása. Az autista ellátásnak olyan területei ezek, amelyek gyakorlatilag ma még nem léteznek Magyarországon.

A működéshez szükséges anyagi hátteret eddig is nehezen teremtették elő, a mostani, tervezett szociális törvénymódosítás pedig még inkább rontja a pénzügyi helyzetüket, ezért a jövőt az intézmény vezetője, Jerney Péter átláthatatlannak nevezi. Az ellátási díjat ugyan növelhetnék, de mint mondja, erkölcsi okokból sem tehetik: hiszen anyagi szempontból mindenki számára elérhetőnek kell lenniük. S egyébként is, létrejöttüket a keresztény szociális felfogás irányította és határozza meg, amely különbözik a mai, kizárólag hasznossági szempontokat figyelembe vevő, pusztán gazdasági szemlélettől. Az indulás a korábbi sikeres vállalkozó, Ébner Gyula nevéhez fűződik, s máig az Ébner házaspár - egyik gyermekük maga is autista - az intézmény motorja. Az alapításnál pedig a német ferences rend nyújtott jelentős támogatást.

Tizennyolc gyermek, az iskoláskor előtt. A látogató megjelenésekor felé fordulnak, de azonnal észrevehető az a láthatatlan fal, amely ezeket a kisfiúkat elválasztja az őket körülvevő környezettől. Saját világukban élnek, s mintha nem engednék, hogy onnan kiszabadítsák őket.

A szakirodalom - Magyarországon különösen - az utóbbi időben foglalkozik az autizmussal, s a következőkben foglalható össze ez az állapot, amely tehát nem betegség, azaz nincs kezdete, lefolyása és vége, hanem - a fejlesztési lehetőségeket figyelembe véve - életreszóló állapot.

Nemcsak az autista ellátásban, de mindenütt alaptétel: hit nélkül nem lehet dolgozni sem. A kolostorépület emeleti szárnyait szépen, tágas eleganciával állították helyre, ami a gyermekeknek megnyugtató környezetet jelent. Többségükben még nem érték el az általános iskolás kort, s az ország minden részéből érkeztek.

Vajon hogyan derül ki valakiről, hogy autista? Erre a kérdésre a vezető elmondja, hogy két intézmény tekinthető szakmai támasznak: Budapesten a Delej utcai Autizmus Kutatócsoport, illetve a Hajdú-Bihar megyei Kenézy Gyula Kórház autista részlege Debrecenben. A helyzetet jellemzi, hogy ma idehaza bármely pszichiáter, illetve tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság diagnosztizálhat autistát még akkor is, ha netán korábban nem találkoztak még ilyen esettel. Minél korábban ismerik föl valamelyik gyermek autista állapotát, annál hatékonyabb a fejlesztő munka.

Az átmeneti otthon egy hónapon belül nyílik. A vezető ennek föladatáról így beszél "A krízishelyzetben lévő családok gyermekeit fogadjuk be, ha kell, egy hétre, egy hónapra vagy hosszabb időtartamra. A családok életét ugyanis - álságos lenne nem szembenézni ezzel a ténnyel - megterheli az autista gyermek. Másrészt pedig a gyermekotthonba a szoktatás itt kezdődik. Az autizmusnak egyik jellemzője ugyanis, hogy az ezzel élők nehezen viselnek el minden változást."

Ugyanakkor az autista úgy tűnhet fel, mintha értelmi fogyatékos lenne, miközben esetleg nagyon jó szellemet takar. A kommunikációs zavar, amely jellemzőjük, nemcsak a beszédben nyilvánul meg, hanem az érzelmek, a vágyaik, az igényeik kifejezésében. A tizenhat gyerek közül ketten beszélnek, de ez nem jelenti azt, hogy megfelelő módon válaszolnának a környezeti hatásokra.

Önálló életvitelre ugyan nem válnak képessé, de az önállóbb életvitelre fejlesztéssel hozzásegíthetők. A nevelők és gondozók, a pszichológus ezen munkálkodnak, az egyik teremben mozgásfejlesztés folyik, másutt a beszédkészséget javítják, s szépen berendezett műhelyben a kézügyességet fejlesztő gyakorlatokat végeznek. S mindemellett a nevelés célja, mint a vezető mondja: munkánkkal, törődésünkkel meg kívánjuk adni nekik az értelmes élet lehetőségét. S azt már én teszem hozzá a látottak alapján: a huszonnégy dolgozó tudja, hogy az egyik legnagyobb nevelő módszer a szeretet.

Elmer István

Az autizmus a személyiséget átható fejlődési rendellenesség, amely az agyat ért károsító hatások, illetve genetikai tényezők következményeként jöhet létre. A károsodás mértéke a súlyosan megzavart fejlődéstől az enyhe viselkedészavarig terjed. Súlyos autista tüneteket tízezer emberből négy-öt, enyhébb zavarokat tizenöt-húsz mutat. A jelenlegi fejlesztési módszerekkel a diagnosztizált gyermekek két-három százalékának van esélye az önálló életre, harminc százaléka némi gondoskodással, segítő vezetéssel élhet, hatvan százaléka élete végéig állandó felügyeletet igényel.

Az autizmussal élő személyek fogyatékossága a kommunikáció, a társas együttműködés, gondolkodásban a képzeleti működés terén jelentkezik. Az állapothoz gyakran társulnak más, súlyos fogyatékosságok, gyakran elviselhetetlen érzékelési zavarok.

Az autizmussal élő személyek fogyatékossága a kommunikáció, a társas együttműködés, gondolkodásban a képzeleti működés terén jelentkezik. Az állapothoz gyakran társulnak más, súlyos fogyatékosságok, gyakran elviselhetetlen érzékelési zavarok.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu