Isten Szegénykéje szécsényi kertjében

Babits Mihály a Szent Ferenc legendáit tartalmazó könyvet, a Fiorettit a világirodalom egyik legbájosabb remekének tartotta.

Kút áll a rendház belső udvarán

Virágzás a ferences közösség a földkerekségen. Magyarországon a rendtartományt az alapító halálát követő tizenkettedik esztendőben: 1238-ban állították fel. Először azokban a városokban telepedtek meg a testvérek, ahol vallonok éltek. Tehát a nyelv miatt: Egerben, Győrött, Esztergomban s másutt. Nógrád megye nagy múltú településén, Szécsényben éppen 670 esztendeje borult virágba a Poverello kertje - Szécsényi Tamás jóvoltából. A városúr kapott engedélyt XXII. János pápától a kolostoralapításra. Nem habozott: a templomot már 1334-ben a Szent Szűz tiszteletére fölszentelték, a szerzetesek beköltöztek házukba.

A "Szécsény Ágacskája" Monostor imaterme

Az autóbuszon e ferences erőműhöz tartva, a ferencesek múltja elevenedik fel. Ferenc 1182-ben, vagyis 720 éve született. Életműve rövidesen a magyar táj "lélekadója". Szécsény aztán a török alatt sokat szenvedett. Bár Losonczy István várkapitány 1544-ben visszaverte a támadókat, a barátok (amint a törökök is nevezték őket) Gyöngyös felé menekültek. Templomukat a "foglalók" dzsámivá, imaházzá alakították, a szentély déli falába Mekka felé néző imafülkét mélyítettek. Musztafa budai beglerbég elégedetten nyitott fürdőt Szécsényben. Hosszú idő telt el, mire a gyöngyösi ferencesek szekérre rakodhattak, s elindultak visszafelé az úton. Halásziban szálltak meg; mindössze hárman lakták az elpusztított falut. Aki a szécsényi lepusztult "lelki erőművet" újjászervezte: Bárkányi János, Rákóczi fejedelem nevelő papja; megszentelte a templom romjait, a környékről ideiglenes lakókat toborzott. Ők építették fel az új úrhajlékot...

Szállt az idő sebes szárnyon, s már Bodrogi Boldizsár testvér emlékezése tanúskodik 1950-ről: "Bennünket is júniusban akartak elvinni Szécsényből, de amikor megérkeztek a teherautók (...), és a szécsényi emberek megtudták, hogy értünk jönnek, körülvették a rendházat, és egész éjjel ott voltak... A rendőrkapitány nem rendezett olyan kemény tömegoszlatást, mint Hatvanban, ahol tömegverekedés tört ki. A porciunkula előtti éjszakán, július 31-én éjjel eljöttek értünk..."

39 esztendő múltán Szécsénybe újra visszatértek a ferencesek. Szeptember eleje volt. Az ékszerként megújult, a nemzet örökségét is jelentő kolostorban az esti órában a mai időkre tekintve "folytatjuk" a beszélgetést.P. Gergely házfőnök, újoncmester most ért haza. P. Zalán, a plébános és P. Imre korábban asztalhoz hívott. Vendégszeretetük, közvetlenségük a "ferences iskoláé". Assisi madarakat szólongató szentjének könynyedsége, derűje itt is a lélek szabadságának kertjébe hív, ahol reménységgel hallani vélem az olasz Carducci szeretet-énekét: A világ szép, s a szent eljövendő... Az előző kormány jóvoltából frissek a falak, emlékeitől feltártan ragyog a kolostor, ahol az ember belül éli meg önmagát. Nem luxus ez, hanem örökség történelmünkben, nemzetünkben. Isten erőterében hívja fel a figyelmet: a szerzetesség Európa nagy nevelője, s ha engedik, az is marad. Imádság, kultúra, lemondás - összetartoznak a szécsényi századokban is. A szépség, a báj beszél, ahogyan Ferenc virágoskertje.

A ferences rendház kerengője

Mi elélünk szerény födél alatt is, nem ragaszkodunk a nagy falakhoz. A műérték, a tradíció kötelez, kolostorunk, templomunk a város és az ország ékessége. Érezni kell a kultúra, a lelkiség előbbrevalóságát - így mondja P. Zalán. Beszélgetünk.

A színében elváltozott Üdvözítőről nevezett szécsényi ferences-templom építését 1332-ben kezdték

A vallás problémái, Krisztus személyisége, a szerzetesség üzenete ma is sokakat foglalkoztat...

- A hagyomány nagy erő, rendünk ebben bővelkedik - mondja P. Gergely. - De mi itt a mi időnket éljük, résen kell lennünk. Az életképes hagyományokat nem szabad veszni hagyni. Mátraverebély-Szentkútra, a palócföld zarándokközpontjába évente gyalog mennek a férfiak pünkösdkor, a többiek Nagyboldogasszonykor. Ragaszkodóak a híveink, akik értik a földi élet vándorjellegét. A ferences szellemi tartalom a lényeges, a közösség összefogása. Ünnepeinkben agapéra hívunk mindenkit, nagyhéten autóbuszokkal elhozzuk híveinket a hozzánk tartozó településekről: Benczúrfalváról, Pösténpusztáról emlékezésre, a húsvéti örömre.

A fiatalok, gyerekek?

- "A hittan szó sokakban olyan emlékképet hív elő ma is, hogy egy teremben sok gyerek előtt komor, sötét ruhás ember áll és magyaráz" - olvassa P. Zalán a szécsényi katolikus egyházközség friss hírleveléből Dénes atya sorait. Valójában a hittan alkalom a hit megismerésére, megélésére. Tehát nem merev forma. Hitátadásról, tanúságtételről van szó, életmódról. Az embernek meg kell fogalmaznia a fontos kérdéseket. Csak ilyen úton-módon sikerülhet kitörni egyhangúságunk, fásultságunk köréből. Hitünk fejlődése is igényli, hogy személyes aggodalmainkat, örömeinket ki tudjuk mondani.

P. Gergely a gyónásról szólva a beszélgetéseket említi; ezt gyakorolják, mióta itt vannak. A bűnbánat se megszokott aktus legyen, hanem igazi megélése a szentségnek.

Szécsény úgy él máig a lelkiségtudatunkban, mint a barátok gondozta "jó szőlő", nem tépte meg a "nihilizmus imperatívusza"...

- Aligha van így, s erről hosszan kellene beszélni. Mindenesetre szent késztetést ad a vélemény.

A házfőnök reális látása egyezik a többiekével. P. Gergely tíz szerzetesjelölt mestere a lelki élet tanulásában. A novíciusokról ennyit: van, aki Ausztráliából jött, van, aki Erdélyből. Itt meg kell állni: még többes számban beszélünk, de fogy a számuk az erdélyieknek. A fölszentelt páterek itt négyen vannak. P. Imre egyenesen a Kárpátaljára indult szentelése után. Onnan érkezett Szécsénybe. Elnézem arcukat, hallgatom szavaikat. Összegező mondatot keresek. Megvan: "Két part kell az igazságnak: az egyik átmenetünknek, a másik visszatérésünknek." Hídépítőkkel ülök egy asztalnál...

Tóth Sándor

Fotó: Fábián Attila

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu