Lapszél

Stílus

Nehéz jó levelet írni, de nem ördöngösség. A legfontosabb szabályok: tisztelettudás, őszinteség és tömörség. S vannak formai követelmények is. Az oktatási miniszter cigánykérdésben az egyházi vezetőkhöz írt terjedelmes levelében hoszszas társadalomelméleti fejtegetésekbe bonyolódik, és a Bibliára, a lelkiismeretre és az emberi méltóságra hivatkozva kívánja erélyesebb fellépésre buzdítani a cigányság érdekében az egyházakat. Első mondata így kezdődik: "A legjelentősebb vallási és világi erkölcsi rendszerek egyetértenek abban..." Ez elég marxistául hangzik... A vallási erkölcsi rendszereket magyarul úgy hívják, hogy az egyházak tanítása. S egy formai dolog, amit ugyan már régen nem tanítanak az iskolákban: hogyan szokás egy katolikus főpapot megszólítani. Egy minisztériumban azonban ezzel illene tisztában lenni. Magyar Bálint levelében a megszólítás a következő: Tisztelt Főtisztelendő Érsek Úr! Elég lett volna az, hogy Főtisztelendő Érsek Úr! Mert ez amúgy kissé gunyorosan hangzik.

Sz. Cs.

A parlagfűről

Nem vagyunk hivatottak orvosi, preventív gyógyászati kérdésekben állást foglalni, de ez a téma nem szűkíthető le az egészségügyre, sokkal inkább társadalmi jellegű. Annak is egy erős negatívuma, hiszen a lakosság körében elterjedt allergiás betegségek megakadályozása elsősorban rajtunk, állampolgárokon múlik. S itt szól közbe az a fajta közönyös vagy restséget sugalló felfogás, amely a speciális betegség okozójának, a parlagfűnek a kiirtását, megsemmisítését nem tekinti közügynek, mindannyiunk javát szolgáló "munkának", hanem belenyugszik abba, hogy a nevezett káros növény évről évre jobban elszaporodjék egészségünk rontására.

Az egyik televíziós adás pontos képet rajzolt minderről: Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál, az egyik füvesnek mondható térség kellős közepén embermagasságban tenyészett az említett gyomnövény, mintegy hirdetve a Pató Pálok örök szlogenjét: az "Ej, ráérünk arra még"-et.

Megdöbbentő látvány volt ez a kép, és ama valós tény is, hogy vidéki városaink, községeink s falusi kertjeink nagy részében ott burjánzik a parlagfű, holott egyéni kezdeményezések nyomán csak egy-két kapavágás kellene a kiirtásához.

Ennyire tunyává és nemtörődömmé vált a hazai lakosság, hogy csak meghallgatja a sokakat érintő allergiás megbetegedésekről szóló híreket, de semmit sem tesz ellene, csak másoktól várja a segítséget? A parlagfű ilyesformán társadalmi passzivitásunk szimbólumává válhat rövidesen.

szeghalmi

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu