|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Kránitz Mihály Egység a keresztények között Az Ökumenikus Charta magyarországi aláírása 2002. október 1-jén a Magyar Szentek temploma melletti Ökumenikus Központban a magyarországi egyházak ünnepélyesen aláírták a 2001-ben elfogadott Charta Oecumenicat. A jelenlévők egy ünnepen vehettek részt. De valódi ünnepet csak közösségben lehet tartani. Ha egy testvér nem tud részt venni a család örömében, fájdalmasan hiányos lesz az összejövetel. Jézus Krisztus követői a történelem során különféle módon keresték az Evangélium megélésének lehetőségét, és ez gyakran szakadásokhoz vezetett. A múlt sebei, a kialakult, önálló életet élő struktúrák úgy tűnt végérvényesen elszakították egymástól a kereszténység összetartozó részeit. A különvált, további részekre szakadt csoportok nem tudtak együtt imádkozni, az Evangéliumért együtt munkálkodni, együtt ünnepelni. Hosszú időbe telt, míg az egység kiáltó hiánya gondolkodásra, imádságra és együttlétre késztette az egy tőről eredő közösségeket, melyek hallgatva a Szentléleknek a Szentírásban felhangzó szavára, a keresztre feszített és feltámadt Krisztusra tekintve immár készen állnak az összetartozás megvallására, ennek nyilvános kifejezésére. Az ökumenikus irányelvek megfogalmazásának gondolata az 1997-es grazi ökumenikus találkozón merült fel. A célkitűzést két nagy európai egyházi szervezet, a KEK (Európai Egyházak Konferenciája) és a CCEE (Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsa) szorgalmazta, és fogalmazta meg dokumentum formájában. A tervezetet a KEK minden tagegyháza és a CCEE valamennyi püspöki konferenciája megvitatta és jóváhagyta. Az európai egyházak számára készült páratlan jelentőségű iratot Jérémie Caligiorgis, a KEK elnöke és Miloslav Vlk bíboros, a CCEE akkori elnöke látta el kézjegyével. A keresztények egységkeresése európai területen messze megelőzte a gazdasági, politikai egységbe rendeződő új Európa törekvését. Az ökumenikus párbeszéd kezdetét általában az 1910-es edinburgh-i nemzetközi Protestáns Missziós Konferenciára vezetik vissza, melynek fő mozgatója Charles Brent anglikán püspök volt. Az ő kezdeményezésére jött létre 1927-ben a lausanne-i konferencián a Faith and Order (Hit és Egyházszervezet) teológiai ökumenikus mozgalom. Ezzel párhuzamosan a gyakorlati kereszténység szintjén Nathan Söderblom uppsalai evangélikus érsek elindította a Life and Work (Élet és Cselekvés) ökumenikus szervezetet, mely 1925-ben Stockholmban tartotta első ökumenikus kongresszusát. Nagy lépés volt 1948-ban az Egyházak Ökumenikus Tanácsának megalakulása Amszterdamban. Bár a katolikus egyház eleinte óvatosan szemlélte a protestáns egyházak egységtörekvését, a II. vatikáni zsinat végérvényesen elkötelezte magát ebbe az irányba. Az Unitatis redintegratio kezdetű határozat 1964-ben megnyitotta az utat a többi kereszténnyel való baráti együttműködésre. A magyarországi egyházak közös aláírása az új elkötelezettség történelmének első napját is jelentette. A katolikus, a református, az evangélikus, a baptista, a metodista és az ortodox egyházak képviselői: püspökök, papok, keresztény hívek az Ökumenikus Charta révén találkoztak. 2001. október elsején valami új született. Ezt a valóságot élték meg a jelenlevők, akiknek szinte foghatóan megnövekedett a hite, reménye és az egység iránti lelkesedése. A keresztények összetartozásának kinyilvánítása a látható egység első lépése volt. Az Ökumenikus Charta aláírásának napján Istentől származó ajándékot fogadtak el a magyarországi keresztény egyházak, amikor késznek mutatkoztak arra, hogy ezután gondolkodásban, az evangélium hirdetésében és a keresztény Európa iránt érzett felelősségben ökumenikusan, azaz a párbeszéd, a megoldások közös keresése és a közös tanúságtétel szellemében cselekedjenek. A katolikus egyház számára ez az örömteli ünneplés az egység keresésének további felelősségteljes igényét is jelenti. Talán nem véletlen, hogy az aláírás strasbourgi székhelye egyúttal az Európa Tanács és az Európa Parlament városa is. Ideális volt tehát a választás az Ökumenikus Charta aláírására, mert Európa és a kereszténység jövője összetartozik. A Charta egyúttal felhívást is jelentett arra, hogy az európai országok egyenként írják alá a benne foglaltakat. A magyarországi aláírás ennek tett eleget, amikor az aláíró egyházak hitet tettek Jézus Krisztus parancsának tudatos megvalósítása mellett: "Legyenek mindnyájan egy." (Jn 17,21) (A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora.)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|