|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Az Osservatore Johannesburgról A vatikáni napilap a "Tíznapos nehéz és kompromiszszumokkal teli tanácskozás után meghatározták a világméretű elkötelezettség határait" címet viselő írás a világcsúcs célját abban jelölte meg, hogy a tíz évvel ezelőtti riói csúcs akciótervének megvalósításához megtalálják a szükséges eszközöket. Az Osservatore Romano megállapítja: a mostani világcsúcsról erősen megoszlanak a vélemények. Kofi Annan ENSZ-főtitkár csalódottan nyilatkozta: "Nem értünk el mindent, amit reméltünk", de józanul hozzátette, hogy az ilyen globális konferenciától nem is lehet csodákat várni. "Ez csak a kezdet, de jelentős kezdet." Romano Prodi, az Európai Unió olasz elnöke bizakodó: "A csúcs végeredménye összességében pozitív, és ami Európát illeti, konkrét tettekké kell alakítania a csúcson hozott határozatokat." A nem kormányzati szervek képviselői ezzel szemben éles kritikával illették a csúcsot, némelyek egyenesen annak kudarcáról beszéltek. A civil és szakszervezetek, az ökológiai szervezetek képviselői panaszkodtak, hogy szerintük a kormányok elárulták őket. A konferencián két dokumentumot fogadtak el. Az első, a Johannesburgi Charta egyfajta politikai nyilatkozat, melyben a 200 résztvevő ország elkötelezi magát, hogy "közösen tevékenykednek azon eltökéltség jegyében, hogy megmentsék Földgolyónkat, hogy előmozdítsák az emberi fejlődést, hogy békét és egyetemes felvirágzást teremtsenek." A világcsúcs másik dokumentuma egy akcióterv, amely rögzíti a teendőket, hogy konkrét formát adjon az előbbi elkötelezettségeknek. A Charta egyértelművé teszi a demokrácia és a jogállam szerepét az emberi méltóság és az alapvető szabadságjogok védelmében, egyúttal hangsúlyozza a kulturális különbözőségek megóvásának a jelentőségét, és leszögezi az iparilag fejlett és fejletlen országok közötti közös, de differenciált felelősség alapelvét. Az aláírók elkötelezik magukat a környezeti szenynyeződés meggátolásában, a tengerek és óceánok túlságosan nagy kihasználásában, a szegénység elleni küzdelemben, az államok közötti társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésében. Többek között éppen a Szentszék kezdeményezésére elismerték a víz alapvető szerepét, mint a hátramaradott országok fejlődéséhez nélkülözhetetlen természeti kincset. A nemzetek anyagi és polgári jólétének növekedése érdekében a környezetvédelemmel harmóniában elfogadták azokat az ajánlásokat, melyek az alapvető egészségügyi ellátáshoz való jogot, a nőknek a döntéshozatal jogát, a kiskorúak munkavégzésének eltörlését, a köz- és a magánszféra együttműködését, a fejlett technológiáknak a fejletlen országok számára történő rendelkezésére bocsátását, a külföldi adósságok csökkentését, egy kiegyensúlyozottabb nemzetközi kereske-delem biztosítását jelentik. A szegény és gazdag országokat elválasztó mély szakadék jelenti a legnagyobb akadályát a világméretű felvirágzásnak, biztonságnak és stabilitásnak - állapítja meg a Johannesburgi Charta. Mindenképpen pozitív döntésnek tekinthető az az akcióterv, mely 2015-re felére akarja csökkenteni a Föld lakóinak azt a részét, amely nem rendelkezik szennyvíz- és csatornahálózattal, sem pedig megfelelő egészségügyi ellátással. A csúcs eredményéről a kormányzati képviselők körében is nagyon eltérőek a vélemények. A legnagyobb kritikával az Egyesült Államok felelőtlen magatartását illették, amely - Bush elnök távolmaradásával, sőt, a Clinton korábbi elnök által aláírt kötelezettségvállalás visszavonásával, továbbá a mostani csúcs jelentős határozatainak alá nem írásával - gazdasági hatalmával, politikai súlyához mérten, lényegében közömbös maradt a világ égető problémáival szemben. Az Európai Unió határozott elkötelezettsége, továbbá Olaszország, Kína, Kanada felelősségvállalása azonban egyre inkább peremre szorítja az amerikai önzést. A Szentszék véleményét Renato Martino érsek, állandó ENSZ-megfigyelő, a vatikáni küldöttség vezetője így fogalmazta meg: "A Szentszék nem juttatott kifejezésre semmiféle fenntartást az akciótervvel kapcsolatban, jóllehet sajnálkozásának adott hangot annak kapcsán, hogy a riói nyilatkozat első alapelvét - az emberi személy központi jellegét - nem foglalták bele az akcióterv alapelemei közé, bár az az egyes fejezetek bevezetőiben többször is szerepel, de nem kihangsúlyozott, alapvető jelleggel." (VR/MK)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|