Minden keresztény hivatása...

Missziós konferencia Szegeden

A XXI. század elején érdemes összegezni, milyen volt a XX. század vallási missziója, milyen eredményeket értek el és milyen hibákat követtek el a keresztény egyházak és a nagy európai vallási közösségek - olvashatjuk a "Misszió vagy a szeretet missziója" című, szeptember 2-5. között rendezett nemzetközi konferencia programfüzetében. Immár tizenharmadik éve rendeznek biblikus konferenciát Szegeden. Az idén azonban ez kibővült: a misszió témája nemcsak biblikusokat, hanem egyházi vezetőket és szakértőket, vallásszociológusokat, a média szakembereit és pedagógusokat is vonzott. Hiszen a misszióról szóló konferencia témakörei között szerepelt a jelenkori egyházak társadalmi és jogi helyzete, az egyházak és a vallás jelenléte a médiában, a vallási eszmék befogadásának akadályai, az egyházi iskolák missziós küldetése, valamint Pál apostol missziója. Az előadók között szerepelt Semjén Zsolt helyettes államtitkár, Vygnitas Grinis, Litvánia budapesti nagykövete, Juhász Judit, a püspöki kar sajtófőnöke, Paul Zulehner osztrák és Tomka Miklós magyar vallásszociológus.

- Eredetileg Szent Pál missziójáról szólt volna a konferencia, a szervezés során azonban felmerült a gondolat: aktualizáljuk a témát - mondja Benyik György professzor, a konferencia szervezője. - Így aztán egyházpolitikai helyzetkép felvázolására szociológiai előadásokra, pedagógiai kérdések megtárgyalására is sor került.

A magyarországi történelmi egyházak vezető személyiségei is találkoztak a konferencián: egy közös missziós nyilatkozat előkészítése céljából. A katolikus egyházat Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek képviselte. Az elmúlt évezredben az evangélium hirdetésének nagy nehézsége volt a különböző felekezetek egymással folytatott küzdelme, amely csökkentette a keresztény misszió hitelességét. Az egyházi vezetők megfogalmazták, milyen területen és hogyan szeretnénk együttműködni. Ezt a nyilatkozatot ajánlásként megküldték a magyarországi egyházak vezetőinek.

Az egyházak együttműködését célozták, de hiányoztak a kisegyházak. Nincs itt valami ellentmondás?

- Gyakorlati oka volt annak, hogy most csak a történelmi egyházakat hívtuk. Egy nyilatkozat megfogalmazása volt a cél, és ilyen rövid idő alatt sok résztvevővel ez nemigen lehetséges. A nyilatkozatot természetesen elküldjük a kisegyházak vezetőinek is, kérvén, csatlakozzanak hozzá. Egy következő konferenciára, amely magáról az egyházról szólna, őket is meghívnánk.

Nemcsak tematikáját tekintve bővült ki a szegedi biblikus konferencia, hanem a helyszíneket illetően is.

- Pénzes János szabadkai és Martin Ross temesvári püspök is eljött, bemutatták egyházmegyéjüket, ahová a konferencia résztvevői közösen el is látogattak. Így tehát Temesvár és Szabadka is helyszíne volt mostani konferenciánknak.

Pál apostol működésével kapcsolatosan az egyik előadó hangsúlyozta: az ő fellépésével más, a korábbinál sokkal tágasabb körre terjedt ki a keresztény misszió. Mit mondhatunk a mai misszió társadalmi közegéről?

- Kristine Pommert, a BBC vezető munkatársa szerint a vallással kapcsolatosan ma már nem érvényes a hatvanas évek helyzetképe, vagyis hogy az ateisták nagy csoportja áll szemben a vallásos emberekkel. Manapság inkább azt lehet mondani, hogy az emberek nagy, anonim tömege bizonyos értelemben vallásosnak tekinthető. Az emberek sokasága gyakran vallásos módon nyilvánul meg - példaként Diana hercegnő halálát idézte az előadó -, ezek az emberek ugyanakkor nem tartanak kapcsolatot egyetlen szervezett vallással sem. Mégis igénylik a vallási információt. Az egyházak - és a médiában dolgozó keresztény szakemberek - számára éppen ez jelenti a problémát: ez a nagy tömeg ugyanis másképpen igényli a vallási információkat, mint ahogy az egyházak azt terjeszteni akarják.

Wolof Rüdiger Schmidt, a német ZDF televízió vallási programjának vezetője arról beszélt, hogy a vallás iránti érdektelenség és értetlenség "fővárosának" ma Berlin tekinthető. Az egykori Kelet-Németországban a több évtizedes ateista légkör következtében a középgenerációnak és a fiataloknak hiányoznak azok a fogalmai, amelyek révén meg tudnák érteni, miről is szól a keresztény vallás. A brit és a német szakember közös tapasztalata, hogy napjaink tévénézője - függetlenül attól, tart-e kapcsolatot valamely egyházzal - azt igényli, hogy "a vasárnap médiája" más legyen, mint a hétköznapoké. Nem az egyház érdekli őket, hanem a vallási érzés. Zulehner professzor kutatásai szerint ma Németország keleti felében és Csehországban a legalacsonyabb a vallás iránti igény - ott, ahol a legkevesebben kötődnek a történelmi egyházakhoz. Tehát mindenképpen van összefüggés az egyházhoz való kötődés és az emberekben ébredező vallási igény között.

Fontos megállapítások ezek. Lényegesen fontosabbak annál, hogy megmaradjanak annak a 3-400 embernek a körében, akiket ez a konferencia valamilyen módon "megmozgatott"...

- A résztvevők és a konferenciáról tudósító újságírók is remélhetőleg tovább gyűrűztetik az elhangzottakat. Mert a misszió - II. János Pál pápa megfogalmazása szerint - nem szakemberek számára fenntartott munkaterület, hanem minden keresztény elsőrendű hivatása.

(kipke)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu