|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Napirenden a papképzés és a hitoktatás A püspöki kar őszi üléséről A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szeptember 4. és 6. között tartott őszi ülésén a papnevelés reformja, a szemináriumok összevonása, a hitoktatással kapcsolatos gondok és a templomi hangversenyek rendezésével kapcsolatos kérdések szerepeltek napirenden. A szemináriumok elöljáróinak írásos előterjesztése alapján a konferencia áttekintette a papnevelés helyzetét. A püspökök állást foglaltak amellett, hogy a már korábban Vácott és Veszprémben elindított előkészítő év végleges bevezetése feltétlenül szükséges a kispapok színvonalas képzéséhez. A testület megállapította: a szemináriumok összevonása előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz. Ez az összevonás a különleges feladatot ellátó budapesti Központi Szemináriumot és a nyíregyházi görög katolikus szemináriumot nem érinti. A többi hat egyházmegyei szeminárium, illetve hittudományi főiskola (Esztergom, Eger, Győr, Szeged, Pécs, Vác és Veszprém) közötti összevonásokat a paphiány indokolja, illetve a színvonal javulása remélhető e jövőbeni lépéstől, hiszen a kevesebb számú intézmény tanári testülete mentesülhetne a lelkipásztori elfoglaltságok alól, és több idejük lesz szakmai továbbképzésükre. Döntés azonban még nincs arról, hol maradnak meg a szemináriumok, és melyek alakulnak át a világi hitoktatóképző intézményekké, illetve kollégiumokká. A konferencia indokoltnak tartja, hogy a közeljövőben országosan egységesítsék a szemináriumok felvételi rendszerét. Az egyházi vezetők szerint különös gondot kell fordítani arra, hogy a papnevelésben korunk kihívásaira az eddiginél jobban fel kell készíteni a jövendő papságot. A konferencia ülésének egyik kiemelt témája volt a hitoktatás helyzetének értékelése. Az elmúlt esztendőkben örvendetesen növekedett az iskolai hitoktatásban részt vevő gyermekek száma, amely már meghaladja a 26 ezret. Sajnálatos azonban, hogy a jelenlegi törvények értelmében a hitoktató nem minősül pedagógusnak, és hogy az iskolai hittanórák megtartása egyre több akadályba ütközik. Bár a minisztérium előírja, hogy védett időben kell tartani a hittant, ezt sok helyen nem teszik lehetővé. A hitoktatók azt is sérelmezik, hogy a legtöbb iskolában nincs állandó terme a hitoktatásnak. A püspöki kar megbízta a hitoktatási bizottságot egy tizenkét évfolyamos képzésre szóló hittankönyvsorozat elkészítésével. Takács Nándor püspök előterjesztése alapján a konferencia meghatározta, milyen feltételekkel lehet zenei rendezvényeket tartani templomokban: csak egyházi, vagyis liturgikus, illetve paraliturgikus alkotások hangozhatnak fel, és a hangversenyek tervét, az előadott művek címével, és az előadók nevével együtt engedélyeztetni kell a püspökséggel. A püspöki konferencia vendégeként Mikola István egészségügyi miniszter tájékoztatta a testületet a parlamenti pártok által egységesen elfogadott népegészségügyi programról. A tárca vezetője a püspöki kar és a magyar papság, valamint a hitoktatók segítségét kérte annak érdekében, hogy a program minél szélesebb körben elfogadottá és követendővé váljon. Az egyházi vezetők szívesen támogatják a program célkitűzéseit, és rámutattak az élet védelmének fontosságára. A püspöki kar tájékoztatást hallgatott meg az október 18-tól 21-ig Magyarországon rendezendő Keresztény Rádiók Nemzetközi Konferenciájának előkészületeiről. A konferencia egyéves megbízatásának lejártával kinevezte Endrődy Zsuzsannáta Római Katolikus Szeretetszolgálat igazgatójává, valamint Nagy Károlyt a Magyar Karitász igazgatójává.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|