Felkészülés a felkészülésre

"Ember, emlékezzél, porból vagy és porrá leszel" - ezekkel a szavakkal veszi kezdetét a hamvazószerdai hamvaszkodáskor a nagyböjt. Húshagyókedden, február 8-án véget ér a farsang, és kezdődik az egyházi év újabb időszaka, a nagyböjt. A nagyböjt felkészülést jelent a húsvétra. Ám ezt a felkészülést is érdemes felkészülten kezdeni. Mit is mond az egyház a böjti fegyelemről, és milyen gondolatokkal vágunk neki ennek az időszaknak?

Válasz a hívásra

A böjt, azon túl, hogy a test és a lélek felkészítése húsvét misztériumára, számomra egyben egy évről évre megújuló szövetség Isten és énközöttem. Válasz, amelyet Jézus hívására adok, és ami által ő megerősít engem.

Természetesen nem korlátozódik a nagyböjti időszakra. Mindig, amikor azt érzem, szükség van arra, hogy megújítsam kapcsolatomat Istennel, a böjt segít ebben. És természetesen elsősorban nem a húsevésről való lemondást jelenti, hanem valamiféle testi önmegtartóztatást.

Böjt idején mintha egy ajtó nyílna ki, amelyen átlépve mély kapcsolatba kerülök Istennel. És amíg őrizni tudom ennek hatását, sokkal nyitottabb vagyok hívására, tanítására. Többször tapasztaltam, hogy böjtölve olyan kérdésekre és problémákra is hiteles választ tudtam adni a hittanórákon, amelyekre a magam erejéből és tudásából nem lettem volna képes.

Kovács András

hitoktató

Lemondás, felajánlás

A böjt több szempontból is fontos számomra. Az evangéliumok, a páli levelek egyaránt hangsúlyozzák a böjtölés és az ima erejét. Jézus is böjtölt, ahogy az őt követő keresztények is, s az egyház is kéri tőlünk ennek a gyakorlását.

A böjt elsősorban úgy jelenik meg az életemben, hogy lemondok valamiről, ami egyébként fontos számomra, s ezt másokért, másoknak ajánlom fel. Ilyenkor úgy érzem, érzékenyebb leszek a Szentlélek szavára, kihívására, s jobban megnyílok Isten és az embertársaim felé. Olyan apróságokat is észreveszek az életben, amiket máskor nem, s meglátom, mit tehetek másokért. Az igazán lényegesre figyelek: arra, hogy nem a Föld a végleges otthonom, hanem a menny felé tartok.

Számomra a böjt nem aszkézis. Az egyház két napot szentel a szigorú böjtnek, de advent és a nagyböjt idején is invitál a tudatos áldozathozatalra. A böjt nálam nem korlátozódik egy-egy napra, hanem évközben is igyekszem gyakorolni a lemondást, a felajánlását. Tulajdonképpen mindennap törekszem arra, hogy legyen egy kis lemondás az életemben, ami lehet akár olyan apróság is, hogy nem nézem a tévét, vagy nem megyek moziba.

Az étkezéssel kapcsolatos "klasszikus" böjtöléskor nem azt az ételt választom, amit szeretek, hanem valami mást eszem, s mellőzöm az édességeket is.

A böjtölés egy fajtája lehet az is, hogy akivel találkozom, azzal igyekszem "minőségi időt" tölteni. Ez alatt azt értem, hogy lemondok saját problémáimról és gondolataimról, hogy egészen a másikra tudjak figyelni.

A böjt idején keresem a csöndet. Nem pusztán a külső csöndet próbálom megteremteni (például azzal, hogy nem hallgatok zenét), hanem a belső csöndet is, átadva magam az elmélyülésnek, az imának vagy a szentírásolvasásnak.

Havellant Zsanett

egyetemi hallgató

A szeretet "mértékegységei"

A nagyböjt jelentőségét a családban a húsvétra való készület adja. Várakozás ez is, még ha különbözik is a karácsonyitól. Nemrég még a gyermek Jézusra vártunk meghitt, bensőséges imádságokkal. Most böjttel készülünk a felnőtt Jézus szenvedését megérteni, átélni és a Megváltást felfogni.

A böjt "belül" van, magányosabb valóság, mégis megjelenik a család közösségében is. Véget érnek a vidám báli programok, apró lemondásokkal igyekszünk egymásnak segíteni. Megpróbáljuk még komolyabban megélni, hogy a szeretet mértékegységei a kitartás és az egymásért vállalt áldozat. Ezek a személyes lemondások tartják össze a család bensőséges közösségét, amely a mi esetünkben egy négygenerációs nagy családot jelent.

A böjt nálunk nem egyszerűen csak a szabályok betartása, az étkezési szokásaink megváltoztatása, nem is öncélú lemondás, hanem készület. Készület arra, hogy tudatosítsuk saját végességünket, egymásra utaltságunkat, gyengeségünket. Készület arra, hogy a család minden tagjának legyen meg a szerepe otthon és a keresztény közösségben.

A böjt egyúttal a lelki erősség erényének a gyakorlása is. Olyan dolgokról is le kell tudnunk mondani, amelyeket ugyan megtehetnénk, de valójában mégsem használnak abban, hogy jobb emberek legyünk.

A Birher család

Az EgyháziTörvénykönyv 1253. kánonja alapján a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az alábbiakban határozta meg a böjti fegyelmet:

Szigorú böjti nap van hamvazószerdán és nagypénteken. E napokon a hústilalom mellett háromszor szabad étkezni, és egyszer szabad jóllakni. A böjt megtartása kötelező minden katolikus hívő számára, aki a 18. életévét betöltötte, de a 60. évét még nem kezdte meg. A hústilalom vonatkozik mindazokra, akik a 14. életévüket már betöltötték.

2.) Nagyböjt péntekjein a húseledeltől való megtartóztatás kötelező mindazok számára, akik a 14. életévüket már betöltötték.

3.) Egyszerű bűnbánati nap van az év többi péntekén. Ez megtartható a hústól való megtartóztatással vagy egyéb bűnbánati cselekedettel (önmegtagadás, jócselekedet végzése, imádság stb.)

4.) Amennyiben egyházilag parancsolt ünnep, vagy hazánkban megtartott házi, illetve világi ünnep péntekre esik, híveinknek felmentése van a bűnbánati nap kötelezettsége alól.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu