|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Dobszay László hetvenéves Minden csillag csak a saját csillagzatában a legfényesebb. Ezt Sziénai Szent Katalin mondta, mikor a pápa Avignonban lakott, s ő hívta vissza Rómába. Illik a mondás bárki emberfiára, aki sok talentumot kapott, s ahhoz hű akar lenni. A most hetvenéves zenetudós talentumbősége, hit- és egyházhűsége kétségbe nem vonható, következetessége az egyház szellemi kincseinek gondozásában példamutató. Gazdag könyvei - az eddigi életmű szerves részei, a liturgia és a musica sacra területén elmondott gondolatai akkor is igazak, ha többen nem értenek vele egyet. Hét évtized az emberi életben sok is meg kevés: a súly, mely a szolgálat nagyszerűségében telt el eddig nagy, de az idő a tervei számára akkor sem lenne elég, ha harmincesztendős lenne. Dobszay László valóban "szuverén értelmiségi" - mint vallja magáról ez a mélyenjáró tudós, aki mindig vállalta/vállalja munkája felelősségét, s valóban jobbítani akar, minőséget nyújtani egy ellaposodó gondolkodású korban. Köszöntjük őt a keresztény szív örömével, áldást kérünk s erőt további életére, melynek legyen hoszszú az útja; ne fogyatkozzék a munkában, derű koszorúzza homlokát tudományban, hit-szolgálatban. Nagyböjt kezdetén ide illő gondolataiból idézünk: "A böjt természete: külsőleg, testben vállalt jel, mely a belső odaadásnak megnyilvánulása. Külső, testben vállalt lemondás, amely egy belső lemondás, a Sátánnak való ellentmondásnak megnyilvánulása. A böjtnek exorcizmus, ördögűző jellege is van (Krisztus mondja: »Ez a fajta nem megy ki csak böjt és imádság által.«). Ahogy a keresztség a Sátánnak való ellentmondással kezdődik, s utána következik a szentségbe való beavatás, úgy a nagyböjt is egyfajta halálon át vezet az életre." (T. S.)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|