EGYHÁZPOLITIKAI TALLÓZÓ

Vallásellenesség

Magyarországon a vallásellenesség felidézi a régi rendszer rossz emlékét - mondta január elején a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Tar Pál, volt vatikáni nagykövet. A magyar állampolgárok egy nem elhanyagolható létszámú, történelmileg tájékozatlanná formált része számára a Vatikán csupán egy térképen alig föllelhető államocskát jelent, diplomáciai súlyát kevéssé érzékelik. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a katolikus egyház és a jobboldal szövetségét véli felfedezni azóta, hogy azok a protestáns egyházakkal együtt az igennel való szavazásra buzdították a magyar választókat a kettős állampolgárság ügyében megtartott népszavazás előtt. A kormányfő egyúttal kétségbe vonja az egyházak jogát ahhoz, hogy véleményt nyilvánítsanak a közjót érintő erkölcsi vagy akár politikai kérdésekben. Márpedig ez nem felel meg a demokratikus, jogállami normáknak: az egyházak alkotmányos joga (lásd az európai alkotmány 70. paragrafusát), hogy tanításuknak megfelelően állást foglaljanak a társadalmat érintő kérdésekben. Felhívhatják továbbá a hívők figyelmét arra is, ha egyes pártok az egyházak tanításával ellentétes törvényeket szorgalmaznak, amelyek engedélyezik például az abortuszt, az eutanáziát vagy a homoszexuálisok házasságát. Tar Pál szerint a pápával szembeni modortalanság a diplomáciai melléfogás kategóriájába tartozik. Teljesen szokatlan manapság bepanaszolni a püspöki kart a pápánál, főleg nyilvánosan, ami azt a benyomást kelti, hogy a miniszterelnök a magyar közvélemény antiklerikális részéhez fordult, felvállalva annak ódiumát is, hogy ezzel magára haragítja a katolikus hívőket. A szentszéki válasz is egyértelmű volt: a püspökök csak állampolgársági jogaikat gyakorolják, amikor véleményt nyilvánítanak közügyekben. A másik ügy, az egyházakat sújtó megszorítások viszont egy esetleges szerződésszegést jelenthetnek, ami szintén nem fogja öregbíteni a magyar kormány tekintélyét a nemzetközi közvélemény előtt. (MN/MK)

Ideológiai támadás

A Magyar HírlapbanBölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke nyilatkozott: "A sajtóban visszatérően az egyházak túlfinanszírozását hangsúlyozzák. Az új vád, hogy az államnak a nevelést nem szabad átengednie az egyházaknak... Igaz, hogy visszavonták a korábbi javaslatot, de az egyenlő finanszírozás elve továbbra sem érvényesül, s emiatt Alkotmánybírósághoz is fordulunk. Ugyanis az egyházi iskolákba bejáró tanulók után nem kapunk támogatást, és az intézményeink bérfejlesztését az önkormányzatokkal ellentétben nem támogatják a központi költségvetésből. Veszedelmes terület és újabb konfliktus alapja, hogy a költségvetésben nulla forint szerepel az egyházi ingatlanok új ügyeinek rendezésére. Pedig erre törvény kötelezi a kormányt."

"A párbeszéd, az együttműködés a katolikus egyházzal nem akadozik. Ha például a közszolgálatiság területén eredményt érnek el, azután a másik egyházat sem lehet annál rosszabb pozícióba hozni." (MK)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu