|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Magyar Balázs Nevess - és megmondom, ki vagy Gyógyító ajándék a humor Van-e bonyolultabb a nevetésnél? És van-e szebb? A csecsemő első ajakfacsarodásától gurgulázó kacagásáig.
Rekeszizmunk már összerándul, még nem is értjük, miért. A poén - amennyiben lesz - csak jóval később érkezik, és már nevetünk. Van, akit nem is tudunk komolyan venni, s olyan is akad, aki bárhogy erőlködik, nem képes megnevettetni bennünket. Vannak olyan politikusok, akiknek látványa mosolyra sarkall, és komikusok, akik mélyen elgondolkoztatnak. A legbonyolultabb reflexláncolatok vezetékeit keressük, amikor a hangulat vagy érzelmeink agypályáit kutatjuk. James Papez 1937-ben leírta, hogy "az emberi agy limbikus rendszere az emócióknak és emocionális reakcióinak a székhelye" - és a folyamatos kutatások ezt tovább finomították. Ez a terület értékeli a külvilágból jövő benyomásokat, ezeknek érzelmi színezetet ad, és öszszefogja a szervezet válaszait, majd érzelmeinken keresztül hat cselekedeteinkre. Magának a nevetésnek a központját nem ismerjük pontosan agyunk állományában, de számos ismert pálya és középagyi struktúra felelős érte. A nevetés képes elárulni lelkünk legtakartabb rejtekét is. Azokról, akik csak a szájukkal nevetnek. "Van egyfajta ember, aki csak a szájával nevet. Olyanok, mint a hűdöttek; mint akik süketek, vagy a szaglásuk nem működik. Tréfálkozol jelenlétükben, az élet valamilyen torz vagy mulatságos helyzetében elmondod véleményed, s megdöbbenéssel kell észlelned, hogy nem érti és nem hallja egészen pontosan azt, ami a kis, alkalmi történetben fonákul mulatságos: nevet, de csak a szájával nevet. Szíve és értelme nem látta át a helyzet mélyen fonák nevetségességét. Udvariasan nevet, fogait vigyorítja. De a szíve soha nem nevet. Ezek a komor vigyorgók tudnak félelmetesek lenni. Ne tréfálj velük. Mikor az életre mutatsz, válaszuk annyi, hogy kimutatják agyarukat." (Márai Sándor) Isten humora. Nehéz lenne az ellenkezőjét igazolni. A teremtő Bölcsesség kezdettől az emberek előtt játszadozott: nevetett (Péld 8,30). Tán azt is megkockáztathatjuk: a "saját képmására teremtette..."kifejezés ezt a képességünket is töretlenül magában foglalja. Nem egyszerűen a vidámságra, hanem a gyönyörködő nevetésre, a mélyen gyógyító humorra gondolok. A Szentírás számos humoros, vidám fordulattal jelzi: a bibliai ember tud nevetni, sőt, aki Isten útján jár, annak folyton vidám a szíve, és a humort is jól érti. Honnan ered az ember csodálatos közösségteremtő és -erősítő tulajdonsága, ha nem tőle, aki Lelkében már a kezdetekkor megörvendezteti a világot? Az ostoba nevetése. Amikor a bölcs hallgat, az ostoba felnevet (Sir 27,13). Van tisztátalan (Sir 27,13) vagy egyszerűen eltúlzott (21,20)nevetés is. A lázadó, gúnyolódó (Péld 9,12; 29,8) ember visszautasítja Isten közeledését és annak örömét. El is húzódunk, roszszabb esetben haragszunk is a humortalan, keserű vagy savanyú emberre, mintha veszélyt éreznénk, akár a házőrző eb, ha valaki nem simogatón nyúl felé. Az agyi leépülés folyamatában megjelenik egy üres vicckényszer (ludismus), ami inkább a szorongás jele, mint a teremtő humoré. Súlyosabb esetben beszélünk móriáról, amely tartalmatlan, folyamatos derűt jelent, és igen rossz mentális állapotot tükröz. Per risum multum poteris cognoscere stultum: A sok nevetés ostoba emberre vall. A hívő nevetése. "Van ideje a nevetésnek" (Préd 3,4).Alig van ünnep nevetés nélkül. Az a törekvés, hogy a másik embert közelebb vonjam magamhoz és magamat is formálhatóbbnak engedjem, meleg hidakat alakít ki köztünk, amelyek szilárdságát a rajta átguruló nevetés teszteli. Sokszor lelepleződünk, hogy csak máz vagy erőltetett vigyorgás az, ami az arcunkra van írva. Zavarunkat, ha váratlan dolog történik, nem tudjuk leplezni, nem úgy a vidám szívű ember. "Vidám kocsisnak gyorsabbak a lovai..." Ellenpárokat is képezhetnénk a kétfajta nevetés között: gúnyolódó - önleleplező; kényszeredett - szabad; szenvedő - felszabadító; zavart - értő stb. nevetési típusok formájában. Izsák jelentése: Isten nevet. Ábrahám arcra borul és nevet(Ter 17,17),aszázéves férfi a hasát fogja a röhögéstől. Számára lehetetlen dolgon derül, amely Isten szemszögéből hatalmas meglepetés. Vagy Sára kuncogása a mamrei jelenéskor, a sátorlap mögött: "Most legyen még szerelmi örömöm..." (Ter 18,12). Szövetségüket a Teremtő azonnal egy új személyben, Izsákban mint nevetésben "ellenjegyzi". Merthogy "kinevették" az ajándékot? A lelki egészség. Nehezen mondjuk egy humortalan emberre, hogy egészséges, a savanyú figurák pedig kifejezetten sziszifuszi munkát végeznek, legyenek akár nagyon képzettek is. A szomorú adakozót sem kedveli az Isten - szoktuk mondani. Ahogyan egy kézfogás árulkodik, a nevetés is leleplezi gazdáját. Erőltetett-e vagy lágyan hullámzó, harsány-e vagy mélyen érző, röviden megnyugvó vagy hoszszan, mindent áttisztító? A humor (jelentése: szöveti nedv) gyógyító ajándék, mely a testi funkciókat, az érzelmeket és az emberi kapcsolatokat is átrendezheti. Molekulák felelősek azért, hogy miként indul a napunk, de viszszafelé is történik a "beírás": cselekedeteink, magatartásunk "felülírhatják" humorális rendszerünk érzékeny csapocskáinak "szoftverét". Így a vidámság immunrendszerünket is felerősíti, miként a szorongás leronthatja. Vannak bölcs sebészek, akik a "nyűgös betegek" láttán a műtétet is elhalasztják, mert azok tapasztalataik szerint sérülékenyebbek, konkrétan "vérzékenyebbek", mint a jó formában lévők. Pszichoterápiás beszélgetéseink is visszaigazolják, hogy az "ellenálló beteg" nem csupán nem hagyja magát segíteni, de még az orvos lelki nyugalmát is képes kockára tenni, őt megbetegíteni. S még egy példa: fogolytáborok egykori rabjainak emlékezéseiben is megjelenik a vidámság és a nevetés lélek- és életmentő ereje. Van egy kis csoport Budapesten, amelynek tagjai reggelente arra vállalkoznak, hogy a Gellért-hegy tetején kórusban nevetnek. Ők hisznek abban, hogy a "napindító nevetés" - még ha erőltetetten indul is - egész napjukat bearanyozza. Tapasztalataik szerint megváltoztatják környezetüket. Lehet, hogy múltkor reggel szünetet tartott a csoport: valaki lelökött a hetes buszról. (A szerző pszichiáter, addiktológus főorvos)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|