Az utolsó szó nem a gonoszságé

Az auschwitzi láger felszabadításának 60. évfordulója

Vonatfüttyszóval kezdődött a megemlékezés január 27-én a lengyelországi Auschwitzban (Oswiecim), annak szimbólumaként, hogy a II. világháború idején bevagonírozva szállították emberek millióit a haláltáborokba. A januári hideg és hóesés közepette emlékeztek meg a világ számos országából érkezett államfők és miniszterelnökök, a holokauszt túlélői és a Vörös Hadsereg egykori katonái a koncentrációs tábor hatvan évvel ezelőtti felszabadulásáról.

A Szentszék képviseletében Jean-Marie Lustiger bíboros, párizsi érsek vett részt "az emlékezés napján".A bíboros szülei Párizsban élő lengyel zsidók voltak. A náci megszállás alatt a tizennégy éves Jean-Marie áttért a keresztény hitre, és katolikus családoknál rejtőzködött. Édesanyját Auschwitzba deportálták és megölték. Apai ágon több mint harminc rokonát veszítette el a most hetvennyolc éves főpap.

Hatvan év telt el az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor foglyainak kiszabadítása óta. Erre emlékezve gondolatban keressük fel a tragédia színhelyét és szemléljük a programozott gyűlölet tragikus eredményét. Emlékezzünk azoknak a személyeknek a millióira, akiknek ártatlanul embertelen szenvedéseket kellett elviselniük, akiket a gázkamrákban megsemmisítettek és krematóriumokban elégettek. Fejet hajtok mindazok előtt, akik átélték a gonoszság misztériuma megnyilvánulásait." Ezekkel a szavakkal kezdődik II. János Pál pápa üzenete, amelyet az emlékezés során Józef Kowalczyk érsek, lengyelországi apostoli nuncius olvasott fel lengyelül.

Az a kísérlet, hogy tervszerűen elpusztítsanak egy egész népet, árnyékként borul Európára, sőt az egész világra, olyan bűntett, amely örökre foltot ejtett az emberiség történelmén. Legyen ez figyelmeztetés a ma és a jövő számára: soha nem szabad olyan ideológiáknak behódolnunk, amelyek igazolják az ember méltóságának eltiprását a faj, a bőrszín, a nyelv vagy a vallás különbözősége miatt. "Jelenlegi felhívásomat főleg azokhoz intézem, akik a vallás nevében folyamodnak a terrorizmushoz" - írja a pápa.

Auschwitz tragédiáját érintve nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik a mértéktelen gonoszság közepette hősies tanúbizonyságot tettek a jóságról. Nagyon sokan voltak azok, akik belső szabadsággal vetették alá magukat a szenvedésnek, és szeretetet tanúsítottak fogolytársaik, sőt még hóhérjaik iránt is. Sokan ezt Isten és a felebarát iránti szeretet nevében tették, míg mások magasrendű spirituális értékektől vezérelve. Ezeknek az embereknek köszönhetően világossá vált a Bibliában gyakran megjelenő igazság: miszerint az ember ugyan képes rosszat, sőt olykor a legnagyobb rosszat is elkövetni, ám az utolsó szó soha nem a gonoszság szava. Végül mégis a szeretet győzedelmeskedik még a szenvedés iszonyatos szakadékában is. Ne feledkezzünk meg arról, hogy Auschwitzban felszínre került a szeretetnek ez a tanúbizonysága is. Szüntelenül ébren kell tartani a lelkiismeretet, kioltani a konfliktusokat és bátorítani a békére.

A mostani évfordulós megemlékezésnek is ez ad igazán értelmet - hangzott el a pápai üzenetben. - Most, amikor az áldozatok drámájára emlékezünk, nem azért tesszük, hogy fájdalmas sebeket szaggassunk fel újra, és nem azért, hogy a gyűlölet és a bosszúállás érzelmeit ébresszük, hanem azért, hogy tisztelegjünk az áldozatok emléke előtt, hogy fény derüljön a történelmi igazságra, és főként azért, hogy mindenki előtt világossá váljék: minden ember felelős történelmünk alakításáért. Soha többé, a földgolyó egyetlen szögletében se ismétlődhessék meg az, amit azok a nők és férfiak elszenvedtek, akiket hatvan éve siratunk.

(rosdy)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu