Ahol a remeték hallgattak

Úti célunk Majk

Idén korán beköszöntött a forró nyár. A nap szerelmesei, a tájak, kultúrák megismerésére nyitott kirándulók hamar észbe kaptak. Hétvégeken útitervet készítettek, a munkahelyen kiírták a szabadságot, az iskolákban megszervezték a kerékpáros és gyalogtúrákat. Hazai tájakon című nyári sorozatunk elsősorban azok számára jelenthet segítséget, akik még nem döntötték el, hogy merre utazzanak, túrázzanak, de a már megtervezett kirándulásokhoz is szolgálhat kiegészítő információkkal. Az otthon maradóknak pedig egy képzeletbeli utazással.

Az út mentén sziklás hegyoldalakban gyönyörködhetünk

Magyarország tájai a divatos tengerparti üdülésekkel teleplakátolt hazai köztudat fehér foltjai. A "Hazai tájakon" hétről hétre egy-egy természeti szépségekben és történelmi emlékekben gazdag vidékre kalauzolja olvasóit. Családok, fiatalabb és idősebb barangolók számára szeretne bemutatni néhányat országunk legszebb tájaiból.

Bodorfalvi Baranyay Lajos László családi címere a múzeummá alakított majki remeteház falán

Szent Romuáld, a kamalduli rend alapítójának ünnepe (június 19.) közeledtével mi mást is választhatnánk úti célul, mint a szigorú szerzetesközösség egykori magyar rendtagjainak otthonát, a Vértes nyugati lábánál, Oroszlánytól alig egy kilométerre rejtőzködő műemlékegyüttest: Majkot. Csákvár gyönyörű katolikus templomától indulva a kőbányási kápolnát és Vérteskozmát érintve közelítjük meg a kamalduli remeteséget.

A majki templomtorony 1770-ben épült

***

Mielőtt elindulunk az Esterházy-család két birtokközpontját, Csákvárt és Majkot összekötő úton, érdemes betekinteni a csákvári katolikus templomba. Főoltára a sátánon diadalmaskodó Szent Mihály főangyalt ábrázolja.

Csákvár első írásos emléke 1302-ből származik. Katolikus temploma 1748 októberében került az Esterházy-családhoz. Esterházy Ferenc a régi alapokra új templomot építtetett, amelyet unokája, János két szárnnyal (jelenleg a sekrestye és az oratórium) bővíttetett ki. Az épületet később földrengés rázta meg. 1850-ben Esterházy Miklós - Bécsből - szorgalmazta a megrongálódott templom felújítását. Az 1854-ben Bécsből érkezett aranyozott keresztek még ma is láthatóak a tornyokon.

A templomtól Majk felé indulva a hűsölni vágyók a csákvári Esterházy-kastély parkjában tehetnek hosszabb-rövidebb sétát. A park kerti építményeit szépen helyreállították.

Akár gyalog, akár kerékpárral - netán autóval - közlekedve a következő állomásunk felé haladva érdemes megállni Csákvár-Zöldhegyen. Az út mentén 1997-ben a helyi Harangvirág Nyugdíjas Klub adományokból Szent Orbán-emlékhelyet építtetett, fapadokkal, asztalokkal.

Műemlék falvak a természet csendjében

Vérteskozma irányában egyre kacskaringósabb az út. Ha meg-megállva, lassan haladunk, gyönyörködhetünk a változatos tájban.

A Vértes a Dunántúli-középhegységnek a Móri-árok és a Tata-váli árok közti szakasza. Sokszínű, változatos természeti adottságokkal megáldott vidék. Megtalálható itt az alföldi jellegű lápréteg, hatalmas madárcsapatokkal, szárazfüves puszták, a sík tájból meredeken kiemelkedő, mediterrán növényzettel borított hegyoldalak, az alhavasi növényritkaságokat rejtő északi szurdokvölgyek. A változatos tájon áthaladva a főútról lekanyarodunk Vérteskozma felé, amely a környék ékszerdoboza. A kakukk hangja, a lepkék, a zöld lombok fölé emelkedő templom idilli üdülőhellyé varázsolja a műemlék falut. A főoltáron Szent Kozma és Damján képe látható.

A szépséges kis faluból a főútra visszatérve Csákvártól 5,4 kilométerre találjuk Kőbányás-pusztát, az Esterházy-család uradalmához tartozó falut, a korabeli erdőgazdaság egyik központját. Kőbányás 1753-ban - első említésekor - Kozma leányegyházaként szerepelt. A település kétszáz éves fennállásának ideje alatt az itteni élet alig változott... Kőbányás az utóbbi évtizedekben alakult üdülőfaluvá. Nevezetessége a festői fekvésű Esterházy-kápolna, amely 1878-ban Avilai Szent Teréz tiszteletére épült. A település a Vértes belsejében két védett terület határán fekszik. Délről a Vértesi Tájvédelmi Körzet, északról az Észak-vértesi Természetvédelmi Terület határolja.

Majk

Az 1200-as években premontrei szerzetesek telepedtek Magyarországra, és számukra templom és kolostor épült Majkon. Az épületeket a szerzetesek 1541-42-ben hagyták el.

A hallgatási fogadalmat tevő kamalduli rend tagjai 1695-ben a Nyitra melletti Zoborhegyen telepedtek meg. A későbbiekben szükség volt további monostorok létesítésére. A negyedik monostor építéséhez magyar főurak segítségét kérték. Az építtetők Esterházy József személyében találták meg a támogatót. Ő Majk pusztáját adományozza a szerzeteseknek, az itt lévő malmok és a halastavak használati jogát is átengedve. A tervek elkészítésével a híres osztrák építészt, Franz Anton Pilgramot bízták meg. A ma látható műemlékegyüttes 1733 és 1764 között épült.

A tizenhét szerzetesház homlokzatán az építtető családok címerei láthatók. A családok kívánsága az volt, hogy egy-egy házban egyetlen remete lakhat, aki az építtetők lelki üdvéért imádkozik. Hat házra az Esterházy-család címereit helyezték.

Az apátsági templom alapjait 1748-ban tették le, és az alapkővel együtt a hallgatás jelképeként egy halat is elhelyeztek. A templom mennyezetfreskóit Franz Anton Maulbertsch készítette: Nepomuki Szent János életéből vett jeleneteket festve meg.

1810 nyarán egy villámcsapás következtében a templom tetőszerkezete leégett. Részben az oroszlányi evangélikusok, részben Esterházy Károly csákvári kastélyának bővítéséhez szállíttatták el a köveket. Ekkor már Majkon nem éltek szerzetesek. II. József 1782-ben rendelet útján feloszlatta a magyarországi rendeket, csak a gyógyító és oktató rendek folytathatták tovább tevékenységüket. A kamalduliaktól visszavonták a hallgatási fogadalmat. Akik ehhez nem járultak hozzá, azokat a lengyelországi, olaszországi kolostorokba irányították át. A berendezési tárgyakat elárverezték, ami nem kelt el, az a földbirtokkal együtt a kincstár tulajdonába került. Mindezt Esterházy Károly vásárolta vissza 1796-ban.

Életük végéig hallgattak

A kamalduli rendben a hallgatási fogadalom azt jelentette, hogy a szerzetes a naponta előírt kötelező imákat és saját imáit hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a másokkal való kapcsolattartástól, főként a beszédtől. A kamalduli rendet 1012-ben az itáliai Romuald herceg alapította. (A rend első pártfogója az itáliai Camaldol helységét adta a szerzeteseknek. Innen az elnevezés.) Romuald csak szegénységre, engedelmességre, tisztaságra tett fogadalmat. A hallgatási fogadalomtétel 1038-tól kötelező a szerzetesek számára. Szerzetes az lehetett, akit a hároméves próbaidő leteltével az apát érettnek tartott az egész életen át való magányra, hallgatásra. A kiválasztott egy elkerített házban lakott - ilyen épületek találhatók Majkon is. Itt a tizenhét remeteházban élő szerzetes napi ellátásáról egy erre a feladatra kijelölt felszentelt pap gondoskodott.

A kamalduliak ruházata a fehér kámzsa széles skapuláréval, lábukon saru (a majkiak csizmát hordtak). Hajukat rövidre vágták, fejük tetejét kiborotválták, hosszú szakállat hagytak. Étkezésük igen szegényes volt, főként növények, hetente kétszer hal. Beszélniük - az elöljáró engedélyével - évente két alkalommal, három-három napig lehetett.

A remeteház a ház alapterületével megegyező nagyságú zárt kertre nyílik. A szerzetesek napközben kertjeikben gyümölcsöt, zöldségféléket, gyógynövényeket termesztettek, vagy fafaragó műhelyeikben dolgoztak.

Remetelak - kápolnával

A majki tizenhét remeteház ugyanarra a mintára épült. A jelenleg múzeumnak berendezett lak falán Bodorfalvi Baranyay Lajos László családi címere látható és Remete Szent Pál tiszteletére szentelték fel. Ha belépünk a múzeummá alakított remetelakba, jobbra egy házi kápolnát találunk, amelynek főoltárán a rendalapító, Szent Romuáld képe látható, kezében a majki épületegyüttes egy részének makettjével.

A kápolnával szemben a műhely, a hálószoba, az illemhely, a mosdó és a kamra található. A nem túl szép főépületben az idegenvezető (csak az ő vezetésével látogathatjuk az egész műemlékegyüttest) egy impozáns, festményekkel tarkított refectoriumba (ebédlő) vezet minket, amelynek ablakai a főépület udvarán látható gyönyörű díszkútra néznek.

A majki épületegyüttes, a közép-európai barokk építészet sajátos remeke, hegyek, erdők, tavak szomszédságában fekszik. A majki tó horgászok kedvelt kirándulóhelye. A fenntartók jelenleg négy remeteházat apartmanként adnak ki. Ideális pihenőhelyek azok számára, akik szeretik a nyugalmat, a madárdalt, a csendet.

Szöveg és kép: Körössy László

A majki műemlékegyüttes nyári látogatási rendje: április 1-jétől október 31-ig naponta 9-től 16 óráig. Idegenvezetés minden egész órakor indul - az utolsó 15 órakor. 2, 4, illetve 5 fős cellaházak bérelhetők. Érdeklődni lehet: a Műemlékek Állami Gondnokságánál. Tel: 202 62 88, 06-34 360 971, 06-34 361 592

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu