|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
A Szentháromság arcai "Istent nem látta soha senki, az egyszülött Fiú nyilatkoztatta ki, aki az Atya ölén van." (Jn 1,18) Az egyház története során időről időre felmerül a Láthatatlan ábrázolásának kérdése, problémája. Időről időre - mert korántsem mindig állt előtérben e kérdés. A kereszténység első ezer évében tulajdonképpen igény sem igen volt a Szentháromság képi "láttatására", ebben az időszakban a teológusok a háromságos egy Isten misztériumának minél pontosabb fogalmi meghatározására törekedtek, és Isten képi ábrázolását többnyire tiltották. A századok során - a képrombolás időszaka után - a Szentháromság megannyi szimbóluma lett általánossá: emberként, angyalként egyaránt "láthatjuk őt". Az egészen elvonatkoztatott, ma is élő ábrázolások némelyike eredetileg pogány eredetű, mágikus szimbólumok "megkeresztelt" változata, ilyen például az eredetileg manicheista jelképként használt háromszög, vagy a kör, illetve a szem. Míg az első századok keresztényei tudatosan zárkóztak el ezen képek elől, később teológiailag is igazolt ábrázolások lettek az egyházban. Ha a világot járva régi korok templomainak Szentháromság-ábrázolásait látjuk, legtöbbször nem is gondolunk arra, hogy az ott látható képek némelyikét - például a Szentlélek ember alakban történő ábrázolását - pápai rendelet tiltotta. Ugyanígy jeles egyházi vezetők tiltakoztak például az egy fejen három egyforma arcot rajzoló Szentháromság-kép ellen, melyet Bellarmin Szent Róbert egyenesen "monstrumnak" nevezett. A "változó szemű" századokat túlélt legtöbb ábrázolásnak van szentírási alapja, többek között a Atyát idős emberként mutató képeknek is, amelyek sokszor tapasztalt veszélye, hogy Istent sok keresztény - a lelke mélyén - férfiként képzeli el. De akár a legősibb, akár a legmodernebb, egészen leegyszerűsödött szimbolikus ábrázolást szemléljük, nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ezek a képek egy végtelen misztérium szilánknyi töredékét, egy-egy "tulajdonságát" igyekeznek megragadni. szilás Fotó: Keönch László
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|