|
 |
||||||
|
|
|
A lengyel papság és az EU-csatlakozás A lengyel papság kereken 60 százaléka támogatja Lengyelország csatlakozását az Európai Unióhoz, de alig 30 százaléka szándékozik valamilyen formában bekapcsolódni az idén júniusra tervezett EU-népszavazás kampányába. Nagy többségük - 63 százalékuk - szerint a templom és környezete nem az a hely, ahol az integrációt népszerűsítő anyagokat kellene terjeszteni.
Mindez a Közügyek Intézete tavaly októberben elvégzett, idén januárban nyilvánosságra hozott részletes felméréséből olvasható ki. A rangos lengyel intézet 1998 januárjában, közvetlenül a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt már elvégzett egy hasonló közvélemény-kutatást, amelyen még a papság 84 százaléka állt ki az uniós csatlakozás mellett. Mi okozta a visszaesést? Tény, hogy ebben az időszakban a csatlakozás támogatottsága az egész társadalom körében csökkent, de nem ilyen mértékben: a PBS közvélemény-kutató intézet szerint 63-ról 57 százalékra mérséklődött. Az egyik magyarázat az lehet, hogy növekedett a papok EU-val kapcsolatos ismeretanyaga. Emellett Európa-barát magatartásuk elsősorban az értékek támogatására vonatkozott, miközben a csatlakozási tárgyalások menetében a gazdasági kérdések kerültek előtérbe. Az integráció támogatottsága még így is magas, ha tekintetbe vesszük, hogy a papok többségének (75 százalék) véleménye szerint a lengyel tárgyalók rosszul folytatták a tárgyalásokat, és Lengyelország az EU-ban másodosztályú tagállam lesz (61 százalék). A megkérdezett papok csaknem fele úgy vélte, hogy az integráció költségeit Lengyelországnak kell megfizetnie, de azért bíznak abban, hogy az EU-csatlakozás megszilárdítja hazájukban a demokráciát, a jogállamiságot, az állampolgári jogok tiszteletben tartását, és javítani fogja a gazdaság helyzetét. Mindamellett - vallják - az integráció előnyeit csak néhány év múlva lehet majd tapasztalni. Mitől tart a papság? Az aggodalmak elsősorban a család helyzetére, a lengyelek vallásosságának gyöngülésére, a szabadosság terjedésére, a jogi előírások megváltozására (például az eutanázia vagy a homoszexuális kapcsolatok törvényesítésére, az abortusztörvény liberalizációjára) vonatkoznak. Nem félnek viszont az egyház helyzetének gyöngülésétől. A papság döntő többségének tudomása szerint II. János Pál pápa és a lengyel püspöki kar támogatja az európai integrációt, mindazonáltal jelentős részük saját maga szeretné az álláspontját kialakítani ebben a kérdésben. A válaszadók 45 százaléka azt mondta, hogy az egyháznak fel kellene szólítania a híveit a népszavazáson történő részvételre, és tájékoztatni kellene őket álláspontjáról. A papok túlnyomó többsége - 76 százalékuk - úgy nyilatkozott, hogy biztosan részt vesz a népszavazáson, további 20 százalék azt mondta, hogy "inkább" elmegy az urnákhoz. Csupán 1 százalékuk nem megy el biztosan szavazni. A Pentor Intézet által elvégzett friss közvélemény-kutatás szerint egy, idén januárban rendezett népszavazáson a lengyelek 57 százaléka támogatta volna, 15 százaléka pedig ellenezte volna Lengyelország uniós csatlakozását; 22 százalékuk nem tudott véleményt formálni a kérdésben, 6 százalékuk pedig nem vett volna részt a referendumon. Az adatok a lengyel társadalom megosztottságát, illetve nagyfokú tanácstalanságát jelzik az integráció ügyében. Vége az évekkel ezelőtt tapasztalt eufóriának, melynek helyébe bizonyos kiábrándultság, sőt, aggodalmak, félelmek léptek. Bár a lengyelek - különböző felmérések szerint - 53-56 százaléka részt akar venni a referendumon, és többségük igent mondana az integrációra, társadalomkutatók egyetértenek abban, hogy a szavazók a közvélemény-kutatásokon nem mindig mondanak igazat, amikor a választási részvételükről kérdezik őket. Ebből adódik, hogy a tényleges részvételi arány - mely sem a 2001-es parlamenti, sem a tavaly őszi önkormányzati választásokon nem érte el az 50 százalékot - rendszerint jóval alacsonyabb az előre jelzettnél. A lengyel társadalom jelentős része belefásult a közéleti és korrupciós botrányok sorozatába, elege van a politikából és a politikai elitből. Márpedig a népszavazás érvényességének feltétele az 50 százalékos érvényességi küszöb átlépése. A referendumnak a lengyel alkotmány értelmében kötelező jogi érvénye van, s enélkül az államfő nem írhatja alá a csatlakozási szerződést. Becslések szerint egy most rendezendő népszavazáson legfeljebb a jogosultak 40-44 százalékának megjelenésével lehetne reálisan számolni. Hogy a nem megfelelő részvételi arány esetében mi a teendő, arról az elfogadásra váró új népszavazási törvény fog rendelkezni. Feltehetőleg ilyen esetben új népszavazást írnak ki, vagy a parlamentnek kell kétharmados többséggel eldöntenie a kérdést. T. Kovács Péter
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
