|
 |
||||||
|
|
|
Új magyar boldogot köszöntünk Hamarosan nagy öröm éri a magyar katolikusok közösségét: II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatja a szegények orvosát, Batthyány-Strattmann Lászlót, aki férjként, családapaként és a betegek gyógyítójaként egyaránt Krisztus tanúja volt. E héten jeles időponthoz érkeztünk, hiszen január 22-e, van a szent életű férfi halálának évfordulója. Sorozatunkban az ünnephez hétről hétre közeledve szeretnénk mindjobban megismertetni olvasóinkkal az új magyar boldog személyes példáját, családja történetét. Batthyányak az egyház szolgálatában A Batthyányak közül - más magyar főnemesi családok sarjaihoz hasonlóan - sokan vállaltak politikai és közéleti feladatokat, és többen bekapcsolódtak a magyar egyház életébe. Már a XII. század első feléből ismerünk olyan Batthyány őst, aki egy prépostság alapításával írta be nevét a hazai egyháztörténetbe. Egy 1500-as évek közepén született levél egy ciszterci vagy klarissza perjelnő működéséről emlékezik meg. Ezek a Batthyány-család egyházi jelenlétére utaló első ismert adatok. A XVII. század első felében élt Batthyány ÁdámPázmány Péter hatására tért a katolikus hitre. Nevéhez több templom építése, illetve helyreállítása kötődik, Németújváron a ferencesek részére pedig kolostort alapított. A későbbi leszármazottak közül sokan követték a bőkezű ős példáját, hiszen országszerte épültek templomok és iskolák a nagy múltú grófi család támogatásával. Nagykanizsán például a hatosztályos piarista gimnázium beindítását Batthyány Lajosnak (1696-1765) köszönhették a város lakói. Egyik fia, Batthyány József (1727-1799) egészen az esztergomi érseki székig jutott. Pályája hamar felívelt: huszonöt évesen már esztergomi kanonok, majd erdélyi püspök, később pedig kalocsai érsek lett, végül 1776-ban VI. Piusz pápától megkapta a bíborosi kalapot. Kolozsváron konvertita gyerekek számára indított iskolát, árva gyerekeket támogatott, Kalocsán létrehozta a Keresztény Oktatási Társulatot, Esztergomban tovább gazdagította a levéltár és a könyvtár értékes anyagát. A jozefinizmus elleni küzdelem jegyében tüntetőleg magyarul prédikált, és az újonnan épülő templomokat magyar szentekről nevezte el. Ugyancsak magasra jutott az egyházi ranglétrán az említett bíboros kortársa, Batthyány Ignác (1741-1798), aki nagyszombati és római tanulmányait követően jáki apát, egri kanonok, majd erdélyi püspök lett. Ő alapította Gyulafehérváron a Batthyaneumot, melynek legjelentősebb része a hatvanhárom- ezer kötetes könyvtár, az ásvány-, kagyló- és érmegyűjtemény. Az ő nevéhez fűződik az erdélyi város csillagászati tornyának felépítése is. Batthyány Alajos (1784-1825) a Pesti Központi Szeminárium rektoraként szerzett osztatlan népszerűséget - nemcsak diákjai, papnövendékei körében. A XX. század elején az Innsbruckban és Rómában végzett Batthyány Vilmos a nyitrai püspökséget kapta meg, melyet - a város csehszlovák megszállását követően - 1919-ben elhagyni kényszerült. E közel sem teljes felsorolást Batthyány-Strattmann Lászlóherceg életszentsége koronázza meg, akinek tiszteletre méltó, követendő példáját az egyház - II. János Pál pápa által - boldoggá avatásával ismeri el. Pallós T.
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
