|
 |
||||||
|
|
|
"Az európai együttműködés igazi alapja a kereszténység!" Beszélgetés Seregély István érsekkel unióról, magyarságról, közép-európai katolikus programokról Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a közelmúltban érkezett haza Brüsszelből, ahol Veres András püspökkel, a konferencia titkárával közösen a Közép-európai Katolikus Napok programját előkészítő tanácskozáson vett részt. A szervező Ausztria, valamint Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina püspöki konferenciáinak képviselői Romano Prodival, az unió főtitkárával és munkatársaival is találkoztak. Ugyancsak szerepelt a programban az Európai Unió tizenöt országa püspöki konferenciáinak tanácsával való konzultáció. Ez utóbbi testület munkáját a jelen pillanatban uniós tagjelölt országok képviselői megfigyelőként kísérhetik figyelemmel. Minden közép-európai téma ma uniós téma is egyben - mondja Seregély István, amikor hazaérkezése után részben a brüsszeli találkozó, részben pedig nemrég megjelent könyve kapcsán magyarságról, európaiságról, egyházról beszélgetünk. Az egységesülő Európában a Közép-európai Katolikus Napok jelentőségét firtató kérdésünkre az érsek így válaszolt: Először is szeretnénk elmondani, hogy Közép-Európa kis országai nem maguk keresték a köztük kialakult ellentéteket, hanem a nagyobb hatalmak játszották ki őket egymás ellen. Ezeknek az országoknak a XX. században történt egymás ellen fordulása és mindaz, ami ebből következett és következik, Európa által is vállalandó örökség. Másodszor a katolikus egyház világegyház, így európai egyház is. Nem tesz tehát különbséget országok között aszerint, hogy tagjai vagy tagjelöltjei-e az uniónak, esetleg még a jelöltségig sem jutottak el. A Közép-európai Katolikus Napok programját közösen hozzák létre a részt vevő országok egyházai, azt is jelezve ezzel, hogy alkalmasak a saját történelmi örökségükből fakadó hivatásuk betöltésére, annak ellenére, hogy jóval szegényebbek, mint a nyugat-európai országok. Harmadszor pedig szeretnénk hirdetni az unió számára is, hogy nemcsak politikai akadályok leküzdése, nemcsak a gazdasági egymásrautaltság felismerése adhat alapot az együttműködésre, hanem elsősorban maga az Európa szellemiségét hajdan kialakító kereszténység! Ennek jegyében a közös történelmi örökséget nem a konfliktusok letagadására, hanem megmagyarázására irányuló egyetértéssel kell tanulmányoznia és iskoláiban tanítani az európai országok új nemzedékének. Nemrég jelent meg könyve a Szent István Társulatnál, amelyben apostoli szolgálata első tizenöt évében született írások, beszédek, elmélkedések, az Ön által adott interjúk olvashatók. Ebben jelentős terjedelemben, hangsúlyosan tárgyalja a magyarság, a hazaszeret témáját. Miért? Miért születik az ember magyarnak? Nem tudom. De azt igen, hogy a születéssel kapott ajándék nem cserélhető másra, csak az így kapott örökségre építve élhető az élet. Csak a szülőföld kultúrájába, életszemléletébe ágyazva alakíthatja ki az ember a maga életét. Az én örökségem a keresztény, katolikus, magyar család, keresztény magyar iskola, és - bár ez az országot korábban uraló diktatúra kényszere volt -, hogy sokáig még rövid időre sem igen jártam a határokon túl. Bernard Shaw Szent Johannájának egyik jelentében megfogalmazottak szerint vallom: talentumként kapta minden ember a nemzeti hovatartozását, hazáját, anyanyelvét. Ha nem törekszik alaposan megismerni és tovább építeni mindezt, akkor eltékozolja a talentumait. Magyarként járja tehát életének útját. Könyvének címéül pedig ezt választotta: "Krisztus az Út, az Igazság és az Élet"... Jézus Krisztus minden ember számára út, igazság és élet. Nekünk ezt kell magyarul magvalósítanunk. Ilyen egyszerű ez? Soha nem tagadtam, hogy ehhez az országhoz, ehhez a néphez ragaszkodom. Vállalom a népemet minden értékével és hibájával együtt. Soha nem gondoltam arra, hogy elhagyjam az országot és arra sem, hogy más nemzetek gyermekeinek elköteleződésénél többre vagy kevesebbre értékeljem saját magyar hovatartozásomat. Kereszténynek kell lennem magyarul, és magyarnak Krisztus követőjeként. Nevezhetjük "kedves gyermeké"-nek a már harmadik éve működő Magyar Katolikus Rádiót? Igen, vállalom ezt, hozzátéve, hogy a rádió autonómiáját kezdettől fontosnak tartottam. Nem magamnak szeretnék képviselőt általa, hanem annak a keresztény szellemiségnek, amelyre az életemet építettem. Úgy vélem, az egységben való sokszínűség lehetőségét meg kell adni minden keresztény megnyilatkozási fórumnak. Ezért nem kardoskodom amellett, hogy egy katolikus újság és egy rádió legyen Magyarországon. Legyen annyi, ahány féle igény jelentkezik annak az üzenetnek a jegyében és erejében, amelynek a képviseletére létrejött. Örülök, hogy immár nemcsak templomok falai között, hanem könyvben, újságban, rádióban is elmondható, hogy Krisztus az Út, az Igazság és az Élet, és nincs más név, amelyben az emberiség előrehaladása és üdvössége megvalósulna. Visszatérve Európához, hogyan vélekedik az unióról? Az európai egység híve vagyok, mert az egység alapja a keresztény meggyőződésnek. Szent Pál óta ismert igazság, hogy Isten Krisztusban foglal egységbe mindent, ami létezik mennyben és földön. Ennek a Krisztusban való egységnek a munkálása mindig hivatása volt a keresztényeknek, és az marad az idők végezetéig. Ma még talán csak gazdasági, jogi vagy politikai lehetőségként tekinthetünk az unióra, de ez nem akadályozhat abban, hogy a saját meggyőződésünk szerint az örökkévalóságot is magában foglaló értékrendnek az érvényesüléséért tevékenykedjünk benne. Szikora József (Seregély István: Krisztus az Út, az Igazság és az Élet, Szent István Társulat 2002. Kapható az Új Ember könyvesboltban.)
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
