Megújuló missziós rend

A verbita rendfőnökhelyettes Magyarországon

Tizenöt bicikli árának megfelelő adomány gyűlt össze a november 10-én, Budafokon megrendezett első magyarországi missziós fesztiválon. A járművek a Ghanában dolgozó Káró Magdolna verbita nővér "gyermekeinek" iskolába járását teszik majd könnyebbé. A missziós találkozót szervező verbiták budatétényi házában november 10-én értékelték a rendezvényt. Az összejövetelre meghívták mindazokat a "civileket", akik a találkozó sikeréhez munkájukkal hozzájárultak. Az ünnepi eseményen részt vett Rómából a rend második számú vezetője, a lengyel nemzetiségű Konrad Keler vicegenerális is.

Az Isteni Ige Társasága a világ hetedik legnépesebb szerzetesrendje, hatezer tagja van hatvanhét országból. A világegyházban napjainkban zajló folyamatokat jelzi "kicsiben", hogy a 2000-ben megválasztott legfőbb rendi vezetőjük nem a "nyugati világ" szülötte, hanem a Fülöp-szigeteké. Lengyel helyettese második hatéves terminusát tölti a vezetésben.

A verbiták rendjének tagjai fél évszázada szinte kizárólag európaiak voltak, akik felkészítésük után távoli országokban lettek hittérítők. Munkájuk sikerét jelzi a rend mai állapota: a tagok több mint a fele már nem európai, hanem ázsiai.

Afrikában is igen erős gyökereket eresztett a rend, de itt viszonylag későn kezdték a hivatásébresztést. Ennek ellenére itt is sok hivatásuk van, Latin-Amerikában azonban kevés. Észak-Amerikában a rend főleg a kisebbségekkel foglalkozik. A hatvanas-hetvenes években az afro-amerikaiak körében, újabban inkább az Ázsiából érkezett bevándorlók között végeznek lelkipásztori munkát.

* * *

Magyarországi látogatásának céljáról, tapasztalatairól Konrad Keler vicegenerális a következőket mondta:

- Előírás a verbitáknál, hogy minden egyes rendtagnak és helyi közösségnek joga van hatévente egyszer találkozni a rend központi vezetésével. Ezek a találkozások nagyon fontosak számukra és a vezetés számára egyaránt, hogy kölcsönösen pontos képet kapjanak a helyi adottságokról, gondokról és eredményekről, valamint a rendi központ elképzeléseiről, törekvéseiről.

A verbiták missziós rend. A misszió fogalmát azonban ma mintha másképp értelmezné az egyház...

- Valóban mást értünk rajta ma, mint korábban, amikor a "földrajzi koncepció" volt a jellemző. A missziós országok régebben mindig Európán kívül voltak. Ma más a helyzet. Bizonyos értelemben missziós terület lett Európa, s ezen belül Magyarország és még az én hazám, Lengyelország is. Természetesen nem vethetjük el egészen a földrajzi szemléletet, de tudomásul kell vennünk, a mi kontinensünk számos országában is immár több kultúra, több civilizáció van jelen, s a kultúrák találkozása, keveredése új körülményeket teremt az evangelizálás számára.

Európában sokan pesszimistán látják az egyház jövőjét. Ön - ismerve az egyház más kontinenseken való mindennapjait is - osztja ezt a vélekedést?

- A pesszimista megközelítés sosem szerencsés. Az egyház ma Európában másfajta világgal találja szemben magát, mint korábban, és komoly kihívások érik. A kultúra új értelmezését tapasztaljuk, és új módon jelentkezik a vallásosság iránti igény is. Ez egyeseket megrettent. Félelmet okoznak bennünk a változások. Még a papok és püspökök is kísértésbe eshetnek, hogy elmeneküljenek a valóság elől, és bezárkózzanak képzeletbeli váraikba. Ez, azt hiszem, nem a leghelyesebb válasz ezekre a kihívásokra.

Milyen utat kellene követnünk?

- Tanulnunk kell a történelemből. Ragaszkodni kell az értékes hagyományokhoz, de ugyanakkor nyitottságra is szükség van, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb módját az evangelizálásnak. Ahhoz, hogy segíteni tudjunk az embereknek, együtt kell velük dolgoznunk. Természetesen kockázatot is jelent ez, de bíznunk kell a Szentlélekben, aki segít és vezet minket. Nem szabad másolnunk a múltat. Az egyház történelme során nagyon nehéz időszakokon ment keresztül. S akkor is a nyitottság, az új kihívásokkal való szembenézés segített.

Találkozásai alkalmával mit tanácsolt a magyar rendtartománynak?

- Más európai társadalmakhoz hasonlóan a magyar is változóban van. Bátorságra van szükség az új utak kereséséhez. Azt hiszem, nehéz a múltat elfelejteni, de ez nem lehet akadálya az új elképzelések megszületésének, megvalósításának. Meg kell találni a sajátos körülmények között alkalmazható evangelizációs módszereket. Párbeszédre kell törekedni a mai magyar társadalommal, annak különböző rétegeivel. Partnereink lehetnek például, akik semmilyen egyházhoz nem tartoznak, de keresők, partnereink lehetnek továbbá a szegények és a már nagy számban Magyarországon is jelen lévő bevándorlók. Bátorság és nyitottság kell részünkről mindehhez.

A budatétényi verbita közösség immár nemzetközi összetételű, és a jövőben még inkább az lesz. Magyar, lengyel, indonéz és hamarosan indiai rendtagok élnek itt. Ez szükségmegoldás, enyhítendő a magyar hivatások hiányát, vagy más jelentősége is van?

- A nemzetközi jelenlét nemcsak a kommunista évtizedek utáni emberhiányt pótolja. Szándékaink szerint tanúságtétel is arról, hogy a világ legtávolabbi részeiről származó személyek is igazi közösséget alkothatnak, s ezzel modellt adhatnak a modern társadalmaknak is a gyümölcsöző emberi kapcsolatokhoz. Erre Magyarországon is szükség van. Ez a rend stratégiája. Közösségeket alkotni, nemzetközi összetételű közösségeket. Ez a múltban elképzelhetetlen volt Magyarországon és máshol is. Ez alatt a néhány nap alatt is megtapasztaltam, hogy az idős magyar testvérek is optimistán látják a jövőt. Nem szabad türelmetlennek lennünk, és nem szabad irrealisztikus célokat kitűznünk magunk elé. Idő kell a közösségek újbóli felépüléséhez.

Szerdahelyi Csongor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu