|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Matematika és logika Avagy hogyan számoljunk "népet" és költségvetési támogatást - ha össztüzet akarunk zúdítani a katolikus egyházra? Nem tartom lehetetlennek, hogy egyszer majd az egyetemek kommunikációs tanszékein tananyaggá válik az a módszer, ahogyan a médiában a katolikus egyházra össztüzet zúdítanak. Miközben úgy tűnik, mintha bizonyos körök - netán "maga a nép" - az egyházak gazdálkodását és állami támogatási rendszerét akarná felülvizsgálni, tulajdonképpen a katolikus egyház ellehetetlenítéséről, erkölcsi súlyának, szavahihetőségének rombolásáról van szó. Ma Magyarországon létszámát és társadalmi befolyását tekintve a katolikus egyház a legjelentősebb egyház. Ez az össztűz a szociális igazságosságért, az erkölcsi értékek megőrzéséért, az élet és család védelméért kiálló egyház befolyását kívánja gyengíteni, ezzel egyben a katolikus magyar állampolgárokat is másodrendű állampolgárrá tenni. A legutóbbi támadás az egyház-finanszírozás régi, jól bevált (?) rendszerét szeretné visszaállítani, egyben a katolikus egyház támogatását csökkenteni. Ugyanis arról van szó, hogy minden adózó állampolgár felajánlhatja személyi jövedelemadója egy százalékát valamelyik egyháznak, amit az illető egyház megkap. Amennyiben az állampolgárok által felajánlott összeg nem éri el az éves személyijövedelemadó-bevétel 0,8 százalékát, a költségvetés az egyházaknak juttatott összeget kiegészíti, tekintettel arra, hogy az egyházak közhasznú tevékenységet végeznek. A vita az állami kiegészítés elosztásáról folyik. A Magyar Állam az Apostoli Szentszékkel (Vatikán) kötött megállapodás alapján kötelezettséget vállalt arra, hogy az elosztás 2003-tól a népszámlálási statisztika vallási hovatartozásra vonatkozó adatai alapján történik. Ez biztosítja azt, hogy ne csak a gazdagok, hanem a személyi jövedelemadót fizetni nem tudó nagycsaládosok, nyugdíjasok, fiatalok, stb. "szavazatát" is figyelembe vegyék a kiegészítés elosztásakor, azaz az egyházak a társadalomban betöltött tényleges súlyuk alapján részesedjenek a személyi jövedelemadó költségvetésből történő kiegészítéséből. Tehát az egyházellenes támadás hátterében anyagi érdekek vannak. Ha ugyanis a nyereséget nem termelő egyházak finanszírozási rendszerét a személyi jövedelemadót felajánlani tudók számához kötik, a gazdagabb, csak bizonyos rétegeket megszólító egyházakat hozzák jobb pozícióba. Köztudomásúan a katolikus egyházhoz tartozik ugyanis a legtöbb nagycsaládos, nyugdíjas. Joggal borzolja a kis fizetésűeket, amikor a média milliárdos támogatási összegekkel dobálózik, mintha az új elosztási rendszer miatt a katolikus egyház sok milliárd forinttal többet kapna. Valójában az egyházaknak juttatott személyijövedelemadó-kiegészítés új (a népszámlálási statisztikán alapuló) rendszer szerinti elosztása esetén a katolikus egyház részesedése legfeljebb 966 millió forinttal lehet több a 2003-as költségvetés szerint, mint a régi rendszer alkalmazása (személyi jövedelemadót felajánlók száma) szerinti felosztás esetén. A katolikus egyház egy főre jutó állami támogatása egyébként nem éri el a pártok egy főre jutó támogatását. A miniszterelnökhöz beadványt intézők alkotmányellenesnek állítják be a népszámlálás adatai szerinti elosztást. Azt állítják, hogy az új rendszer visszaél a népszámlálás adataival, mivel azok kizárólag statisztikai célokra használhatók. Ez azonban csúsztatás. A népszámlálás adatait más statisztikai adatgyűjtésekhez hasonlóan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a törvényeknek megfelelően (a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény és a 2001. évi népszámlálásról szóló 1999. évi CVIII. törvény) feldolgozza, és a belőle készített statisztikákat nyilvánosságra hozza. A kiegészítés nem a népszámlálás egyedi adatai, hanem a KSH által nyilvánosságra hozott, és bárki által bármilyen célra felhasználható statisztikák alapján történik. Németh Emma,közgazdász
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|