Magyar volt...

Batthyány-Strattmann László herceg boldoggá avatásának hírét teljes joggal fogadhatja különös örömmel a magyar és az osztrák katolikus egyház, hiszen egész életpályája Burgenlandhoz kötődött, magyarul és németül egyaránt anyanyelvi szinten beszélt, és boldoggá avatását is - ha a magyar politikai viszonyok miatt nem is egyszerre, de végül is - együtt szorgalmazta az illetékes magyar és osztrák egyházmegye.

Mégsem vitatható a "szegények orvosának" magyarsága, magyar öntudata. Ennek legfőbb jele volt, hogy a trianoni békediktátum következtében Ausztriához került Köpcsényt és annyira kedves hetvenágyas, maga alkotta kórházát odahagyta, és magyar területen maradt birtokára, Körmendre költözött, ahol nagy költséggel és fáradsággal újrakezdte kórházépítő munkáját.

Számomra még ékesebb jele magyarságának a következő. Miután 1921-ben legidősebb fia, a huszonegy éves Ödön meghalt, az édesapa figyelmesen végigolvasta naplóját, és jellemző módon abban minden olyan bejegyzést, melyből hite, vallásossága fejeződött ki, valamint azokat is, amelyek magyar hazaszeretetére vonatkoztak, piros ceruzával aláhúzott. Ez a két téma érdekelte, amikor fiának örök sorsát, egyéniségének értékeit kereste naplójában. Nyilván ennek örült, ezt tartotta a legfontosabbnak. Batthyány-Strattmann természetesen nem mások ellenében volt magyar öntudatú, de Magyarország - nizzai útinaplója szerint is - a "cara patria", a szeretett haza volt számára mindvégig.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu