A mérték: nem a szimpátia, hanem a rászorultság

Egyházi oktatási konferencia a cigányság felzárkóztatásáról

Integrációs oktatás az egyházi iskolákban címmel rendezett konferenciát az Oktatási Minisztérium a budai Szent Margit Gimnáziumban október 25-én, amelyen elsősorban a különböző keresztény/keresztyén egyházak cigány gyermekekkel, fiatalokkal foglalkozó közösségeinek képviselői vettek részt. A tanácskozás egyik szervezője a minisztérium egyházi oktatási ügyekkel foglalkozó titkársága volt, melynek vezetője, Farkas István piarista szerzetes így adta meg a találkozó alaphangját: a szeretet mértéke nem a szimpátia, hanem a rászorultság.

Magyar Bálint oktatási miniszter megnyitójában arról szólt, hogy a roma lakosságért, közelebbről a gyermekek felzárkóztatásáért Magyarországon sokfelé és sokféle módon végzett munka összefogása sürgető és közös feladat, amely spontán módon nem végezhető el. A mostani konferencia újabb lépés azon az úton, amelynek elején az oktatási tárca vezetője levélben kérte a történelmi egyházak vezetőinek együttműködését.

Össze kell kapcsolni a már működő, egymástól nem egy esetben elszigetelten dolgozó szervezeteket, hogy a tapasztalatok cseréje, egymás megismerése is segítse munkájukat. Egyszerre kisebbségi és többségi kérdésről van szó - folytatta Magyar Bálint. - Kisebbségi kérdésről a tekintetben, hogy vajon biztosítja-e a társadalom egy közösség jogait, életének feltételeit? Többségi kérdés is a romák helyzete: hiszen a fel nem dolgozott feszültségek, a meg nem változtatott előítéletek az egész közösség életében irracionális pályára terelik a kérdést. Ötven év múlva a tizennyolc éven aluli gyermekek csaknem egynegyede roma származású lesz hazánkban. Ez az előrejelzés is megvilágítja a feladat jelentőségét. Ugyanakkor nem pusztán oktatási kérdésről van szó - mondta az oktatási tárca vezetője. Minisztériumának elképzelései mellett, ennek illusztrálására szólt a jövő évi PHARE-programban szereplő támogatásról is, amelyet még az előző kormány dolgozott ki.

Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyés püspök, a püspöki kar migrációs ügyekkel megbízott tagja beszámolt arról, hogy Rómában elmarad a novemberre tervezett püspöki konferencia, amely a cigánysággal kapcsolatos karitatív, oktatási-nevelési, illetve felnőttképzési kérdésekkel hivatott foglalkozni. Örömteli hír ugyanakkor, hogy a találkozót 2003. június 30-ától július 7-éig Piliscsabán rendezik meg.

A kinyilatkoztatás fényében magától értetődő: a cigány ember ugyanúgy istenképmás, mint bárki más - folytatta a püspök. - Ha ezt nem vallja - és főként nem eszerint él - a keresztény ember, hitének mélysége és hitelessége kérdőjeleződik meg.

A cigány ember alapvetően nyitott a vallásosságra. Ugyanakkor az egyéni és közösségi hit, az erkölcs kérdéseiben a különböző felekezetek az "illetékesek": bármely politikai erő számára megkerülhetetlen, hogy az egyházakkal karöltve dolgozzanak a hátrányos helyzetű emberek, köztük a cigányság felemelkedésén, társadalmi integrációján. Keresztes Szilárd reményének adott hangot, hogy a kormány az érdemi munkában is a lehető legmagasabb szinten teszi lehetővé az egyházak részvételét.

A cigányság magyarországi helyzetéből adódó kérdésekkel nyíltan kell szembenézni. Őszinte, nyitott légkörű beszélgetésekre van szükség, ahol minden nehézség, súrlódás tisztázódhat. Nekünk, püspököknek, papoknak, pedagógusoknak meg kell győznünk magunkat, hogy nagyon szép munka, olyan, amelynek szerény eredményei mögött is évtizedes erőfeszítés rejlik - mondta Keresztes Szilárd.

Farkas István a püspök szavaira reagálva kiemelte a kölcsönösség fontosságát. A neves svájci teológust, Hans Urs von Balthasart idézte, aki a modern kori ateizmus egyik okának azt látta, hogy az európai ember elszakadt a természettől. A visszatalálás útján segítőnk lehet minden olyan népcsoport - így a cigányság is -, amely közelebb van saját gyökereihez, a természethez - mondta a piarista szerzetes.

Mohácsi Viktória, az Oktatási Minisztériumnak a hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjával és felzárkóztatásával foglalkozó miniszteri biztosa az esélyegyenlőség, a méltányosság jól felfogott érdekének érvényesítéséről szólt. Ma a mély szegénységben, válságrégiókban élő cigányság tagjainak ötvenszer kisebb az esélyük a diplomaszerzésre, mint egy átlagos magyar állampolgárnak. A romák - mondta Mohácsi Viktória - partnerek a jobb jövő építésében, ha partnereknek tekintik őket. Vissza nem térő lehetőségünk, hogy az előnyök ne csak az előnyökkel élni tudók számára legyenek elérhetőek. Az oktatási tárca a 2003-as esztendőre tervezi a legroszszabb állapotú iskolák infrastruktúrájának fejlesztését. Szintén a tervek között szerepel a pedagógusok túlterhelésének csökkentése, valamint az óvodai férőhelyek bővítése, a valóban rászorulók ingyenes étkeztetésének bevezetése az óvodákban. A miniszteri biztos az integrációs normatívával kapcsolatban elmondta, hogy elnyerését szigorú feltételekhez kötik, ugyanakkor sokkal nagyobb összeget jelent majd a jelenleg elérhetőnél. Szólt arról is, hogy elsőrendűnek tartják a képességek fejlesztését, hogy a cigányság önértékelése valóban lendületet kaphasson az egész nemzet javára.

Szigeti László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu