Lengyel főpapok Magyarországon

Glemp bíboros Wyszynskiről és Mindszentyről

A magyar püspöki konferencia küldöttségének 2001-es lengyelországi látogatását viszonozva Józef Glemp bíboros prímás vezetésével lengyel püspökkari küldöttség járt hazánkban október 24. és 27. között.

Mindszenty sírjánál

A lengyel vendégeket fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is, majd a főpapok látogatást tettek a budapesti Patrona Hungariae Gimnáziumban. Másnap Esztergomban megtekintették a Keresztény Múzeumot, majd a bazilika kriptájában, MindszentyJózsef sírjánál közös szentmisét mutattak be a magyar püspöki kar több tagjával. Felkeresték Piliscsabán a katolikus egyetemet, és a Rákoskeresztúri új köztemetőben megkoszorúzták a 301-es parcellát, szentmisét mutattak be a kőbányai lengyel templomban, és felszentelték az Szent Adalbert Egyesület új lengyel közösségi házát.

Glemp érsek Lengyelország prímása

A lengyel küldöttség tagjai voltak a varsói bíboros érsek mellett Franciszek Macharski krakkói bíboros érsek, Józef Michalik przemysli érsek, a lengyel püspöki kar elnökhelyettese, Wiktor Skworc tarnówi püspök és Piotr Libera püspök, a lengyel konferencia titkára.

Macharski bíboros lengyel hívekbe "botlott" Esztergomban

A lengyel prímás a Mindszenty bíboros sírjánál bemutatott szentmise előtt a kommunizmus sújtotta európai országok három nagy egyházfőjének nevezte Stepinac, Wyszynski és Mindszenty bíborosokat, akik között - mint mondotta - a legtöbb szenvedés a hős hitvédő magyar prímásnak jutott osztályrészül.

Lengyelország prímása esztergomi látogatásakor nyilatkozott az Új Embernek nagy elődjéről, saját pályájáról, Mindszenty hercegprímásról és a magyar és lengyel egyház előtt álló közös feladatokról.

Józef Glemp elsőéves szeminarista korában, 1950-ben találkozott először Wyszynski érsekkel, akit nem sokkal később bebörtönöztek. A prímás még nem nyerte vissza szabadságát, mikor az 1929-ben született, munkás családból származó Glempet 1956 tavaszán pappá szentelték. Tanulmányait 1958 és 1964 között Rómában folytatta. Hazatérte után rövid ideig tanított Gnieznóban, majd 1967 és 1979 között közvetlen munkatársa, egyik titkára volt Wyszynski bíborosnak. 1979-ben szentelték püspökké, és a prímás halála után, 1981-től utóda lett a varsó-gnieznói székben.

"1956 októbere után, amikor a magyar szabadságharcot elfojtották, és a magyar egyház elnyomása a korábbihoz hasonló intenzitással folytatódott, és Mindszenty sem nyerhette vissza szabadságát, nálunk fokozatos javulás kezdődött, Wyszynski bíboros is kiszabadult - mondta Glemp érsek a két ország közötti különbségekről. - Példa erre, hogy míg a magyar egyház továbbra is el volt zárva Rómától, a lengyel egyház már akkor küldhetett továbbtanulni fiatalokat Rómába."

Wyszynski bíboros munkatársaként tanult bele Józef Glemp az egyházkormányzatba, alaposan megismerhette a lengyel egyházat és a világegyházat is, mert a prímást bizonyos alkalmakkor elkísérhette külföldi utazásaira is.

"Nagyszerű, kiegyensúlyozott, vezetésre termett ember volt - emlékezik elődjére Glemp bíboros. - Mindig a dialógusra törekedett, még a kommunistákkal is. Ez az igazság, s nem az, amivel gyakran vádolták, hogy merev, makacs személyiség volt, aki túl keményen beszélt a hatalom képviselőivel. Kiváló érzékkel állapította meg, mikor meddig lehet elmenni a keménységben vagy az engedmények területén. Egy-egy döntése előtt sok véleményt meghallgatott, alaposan mérlegelt. Döntése mellett aztán következetesen kitartott."

Mikor volt könnyebb prímásként a lengyel egyház élén állni, Wyszynski vagy az ő idejében, vagyis az utóbbi két évtizedben?

"Nem könnyű a kérdés - mondja. - Ő nagyon nehéz időszakban élt. Nemcsak a kommunizmusra gondolok, nemcsak a börtönévekre, hanem az ezeréves lengyel kereszténység jubileumi ünnepségeinek időszakára, valamint az egykori német területeken az új egyházmegyék felállításának kényes faladatára, vagyis a hatvanas-hetvenes évekre is. De a nehézségek talán világosabbak voltak, mint amióta én állok a Varsói Főegyházmegye és a lengyel egyház élén."

Glemp érsek a saját időszakát a szabadság korszakának nevezi. "A szabadságot ugyanis mi elég korán kivívtuk, a nyolcvanas évek elején, és éppen Wyszynski bíborosnak, a Szentatyának és a Szolidaritásnak köszönhetően. Ennek az időszaknak a nehézségei már kevésbé voltak körvonalazhatók, mivel az egyház elleni harc ekkor már nem nyílt eszközökkel, nem adminisztratív módszerekkel, hanem inkább ideológiailag folyt."

A vatikáni zsinat után megvalósult a püspökök közötti kollegialitás. "Az elmúlt két évtizedben képesek voltunk és lehetőségünk is volt együtt dolgozni. Én nem voltam soha egyedül a feladatokkal, míg Wyszynski bizony olykor magára maradt a legnehezebb helyzetekben. Nekem a püspöktársaimmal való kollegiális együttműködés nagy biztonságot jelentett."

Milyen állapotban van ma a lengyel egyház?

"Szabad bejárásunk van az iskolákba, az állami iskolákban is a rendes tanórák között kap helyet a heti két hittanóra, szabadon élhetünk a sajtó kínálta lehetőségekkel. A lengyel egyház erős - mondja őszinte büszkeséggel. - Természetesen látom a nehézségeket is, de nagy előrelépésekről, fejlődésről is beszámolhatok. A lengyel egyház dinamikusan fejlődött az utóbbi másfél évtizedben. Annak ellenére, hogy a templomok látogatottsága kissé visszaesett, a hit elmélyülése tapasztalható mindenütt. A világiak aktívak, a különböző szervezetek, mozgalmak, az apostoli munka különböző csoportjai megerősödtek." Külön kiemelte Glemp bíboros a Lengyel Karitászt, amely igen dinamikusan fejlődött az elmúlt évtizedben.

A közép-európai országok három börtönt viselt bíborosát - Stepinac, Wyszynski és Mindszenty - gyakran együtt emlegetik. Életútjuk azonban legalább annyi különbözőséget hordoz, mint hasonlóságot. A horvát bíborost már a boldogok között tudhatjuk, a lengyel és a magyar prímás ügye is jól halad. Kettejük életútjáról, jelentőségéről hogyan vélekedik a jelenlegi lengyel prímás?

"Nemcsak a körülményeik, személyiségük is más volt - válaszolja. - Mindszenty idősebb volt Wyszynskinél, és Glemp megítélése szerint az egyház szabadságának védelme mellett Mindszenty nagyobb hangsúlyt fektetett a politikai kérdésekre, nemzete függetlenségének védelmére, és keményen küzdött érte. Wyszynski más alkat volt, ő az orosz megszállás alatt lévő Lengyelországban nevelkedett. Majd a két világháború közötti időszakban alkalma volt valamelyest megismerni Európát. Rugalmasabb alkat volt, mint Mindszenty. Ismerte a kommunizmust, tanulmányozta a leninizmust, a dialektikus materializmust, és azt gondolta, hogy érdemes várni. Bízott ugyanis abban, hogy az adminisztratív elnyomás átmeneti lesz. S ez a meggyőződés tette alkalmassá, hogy előbb-utóbb el tudja érni az egyházra nehezedő nyomás csökkenését."

Wyszynski közvetlen munkatársaként mit tapasztalt, a lengyel prímás becsülte Mindszentyt?

"Valóságos kultusza volt a magyar hercegprímásnak a varsói prímási palotában! Nap mint nap imádkozott, imádkoztunk érte. Mindszenty Józsefet hitéért szenvedő hősnek tartotta, ahogy én is annak tarom."

Szabadságát visszanyert országaink most újabb történelmi fordulópont előtt állnak, az Európai Unióba való belépés küszöbén. II. János Pál és a lengyel egyház is támogatja ezt a folyamatot. A magyar és a lengyel főpásztorok találkozóján természetesen ez a kérdés is napirendre került. Ezzel kapcsolatban Glemp bíboros elmondta, hogy a lengyelek hatvan-hetven százaléka támogatja a csatlakozást.

"Az integráció során azonban szem előtt kell tartanunk az európai közös értékek megőrzését, és nem szabad hagynunk, hogy ezek csorbuljanak az egyesülési folyamat során. Az egyház az evangéliumi gyökerekkel erősítheti ezt az új organizmust. Az igazságosság, a béke, a népek önrendelkezése, önazonossága és egyenlősége szem előtt tartásával mehet csak végbe az egyesülés. Abban vagyunk érdekeltek, hogy az unió ne csak egy rövid távú gazdasági szövetség, hanem tartós, a keresztény elvekre épülő közös otthona legyen népeinknek."

A lengyel prímás nem először jár hazánkban. Fiatal papként, Rómából jövet a hatvanas évek elején egyszer átutazott Magyarországon, és már akkor szívébe zárta a "barátságos magyar népet". Itt volt 1991-ben, az első pápalátogatáskor is.

Jelenleg a papi hivatások terén világviszonylatban is élen járó lengyel egyház húsz fiatal papjával, számos szerzetesnő jelenlétével és munkájával segíti a hivatásgondokkal küszködő magyar egyházat. "Ha jól megtanulják a magyar nyelvet, talán hasznos, hogy itt vannak - mondta szerényen a lengyel prímás. - Mindez kicsiny ellenszolgáltatás azért a sok jóért, amit a lengyelek kaptak Magyarországtól a történelem folyamán: a nagy szentek - Hedvig, Kinga, és Jolanta - révén. És a pálos rendről sem szabad megfeledkeznünk, amelyet itt, Esztergomban alapítottak, és innen érkeztek hozzánk, hogy megalapítsák nemzeti kegyhelyünket, Czestochowát."

Szerdahelyi Csongor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu