|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Közösségek, lelkiségi mozgalmak Az új közösségek eredetisége gyakran abban áll, hogy férfiakból és nőkből, klerikusokból és világi Krisztus-hívőkből, cölebsz és házas emberekből álló vegyes csoportok egy sajátos - olykor valamely hagyományos formát követő, olykor a mai társadalom követelményeihez igazodó - stílusban élnek. Az Istennek szentelt élet, az Isten és a felebarát iránti szeretet kettős parancsának szoros egységét mutatja. (részletek II. János Pál: Megszentelt élet kezdetű apostoli buzdításából) A Regina Pacis Közösség A közösség születése a Nottegar család történetéhez fűződik. 1971-ben, a veronai Szent István-templomban házasságot kötött Alessandro Nottegar és Luisa Scipionato. Az orvostanhallgató Alessandro dédelgetett terve az volt, hogy tanulmányai elvégzése után - egyfajta missziót vállalva - a szegényeket fogja szolgálni, gyógyítani. 1978-ban a házaspár - időközben született gyermekeivel - Brazíliába, Mato Grossóba utazott, a kitűzött cél megvalósítására, vagyis hogy Krisztust szolgálják a szegényeken keresztül. Három évig Mato Grossóban, egy évig a rondóniai lepratelepen, majd Acre-ban, egy Isten háta mögötti kis faluban éltek. 1982-ben tértek vissza Veronába, mert úgy érezték, tanúságot kell tenniük arról, hogy a házasok is hivatottak az életszentségre. Arra éreztek indíttatást, hogy az első keresztényekhez hasonlóan létrehozzanak egy közösséget, amelyben laikusok, szerzetesek, házasok együtt élve megoszthatják egymással életüket a kölcsönös szeretetben és átadásban. Ház, munka és pénz nélkül nehéz volt számukra az otthoni újrakezdés, de 1986 nyarán sikerült megvenniük a veronai dombok közé épült Barbesi-villát, amit a közösség otthonául szántak. Még az év szeptemberében Alessandro meghalt szívinfarktusban - Luisa negyvenegy évesen egyedül maradt három lányával. Nem sokkal e fájdalmas családi tragédia után egy ismerős házaspár költözött a villába, akiket aztán többen követtek. 1987-ben megszületett a külső közösség. Tagjai mindazok, akik vállalják, hogy az Evangélium és a Regina Pacis lelkisége szerint élnek a világban, miközben támogatják a közösség kezdeményezéseit. Hamarosan létrejött a barátok köre, akik mindenféle elköteleződés nélkül segítik a közösséget, majd a tribú, a fiatalok csoportja. 1990-ben megkezdődött a missziós tevékenység a brazíliai Quixadában, ahol óvodát, általános iskolát nyitottak. A hatalmas országban azóta is a legszegényebb és legelhagyatottabb gyerekeket igyekeznek támogatni. A Quixadai Egyházmegye püspöke, Adelio Tomasin dekrétumában "Krisztus-hívők hivatalos társulásának" ismerte el a közösséget. 1993-ban a Regina Pacisnak újabb háza nyílt, mégpedig Budapesten. A magyar közösséget jelenleg öt felnőtt (belső közösség) és nyolc család (külső közösség) alkotja. A Regina Pacis tagjai, választott nevükhöz hűen a Béke Királynőjének szentelik magukat, és mindennap az ő oltalmába helyezik életüket. Az Evangélium elkötelezett megélésén alapuló lelkiségük meghatározó jegyei: az egyszerűség, alázat, gyermeki lelkület, irgalmasság, megbocsátás, szeretetszolgálat, engedelmesség, a kereszt szeretete és az isteni gondviselésre való hagyatkozás. Imaszándékaikkal a hét minden napjának sajátos értelmet adnak. A csütörtök esti és a vasárnapi szentmiséken, valamint a plébániai hittanon a gyerekek is részt vesznek, akiket a család - a közösségen keresztül - imára, szeretetre, tisztaságra, hálaadásra, erényes életre, a valódi értékek tiszteletére nevel. A Regina Pacis karizmája a szeretet, mely Jézus békéjéből és az abból fakadó megbocsátásból születik. A családok, a szerzetesek és a laikusok egy közösségben, de külön lakrészben élnek. Az életszentségre hivatott házasok "Isten országát" keresve a gyermekeikkel együtt "misszionáriusokká" válnak. A szerzetesek, a megszentelt életűek és a laikusok pedig "prófétai jelek" lesznek a világban. Az 1993-ban létrejött magyar közösség elsősorban az idős, beteg, otthonokban élő személyek gondozását vállalta. Fiatal házaspárok részére minden hónapban lelki napot tartanak, miközben a gyerekeket külön program várja. Szombatonként játszóház fogadja a legkisebbeket. Péntekenként találkoznak a fiatalok, szentségimádáson vesznek részt, tanítást hallgatnak, amit kötetlen beszélgetés és agapé követ. A közösség jövőbeli terve egy fiúkollégium létrehozása, ahová a fővárosban tanuló vidéki és határon túl élő fiatalokat szeretnék befogadni. Októberben, a magyar közösség születésének kilencedik évfordulóján (ismét) eljött Budapestre az alapítónő, Luisa Nottegar. Ez alkalomból a külső testvérek megújították ígéreteiket, valamint új testvérek is csatlakoztak hozzájuk. Idén jelent meg a Regina Pacis történetét feldolgozó - az alapító által írt - könyv magyar fordítása, Kicsinyek, mint a gyermekek címen, a közösség kiadásában. A Regina Pacis szeretettel várja a fiatalokat, akiknek önkéntesként lehetőségük van bekapcsolódni a budapesti közösség életébe, de jelentkezhetnek brazíliai missziós szolgálatra is. Érdeklődni (ahogy az említett könyvvel kapcsolatban is) a következő címen lehet: Regina Pacis Közösség 1147 Budapest, Argentína tér 2/a. Tel.: 383-6031 Összeállította: Pallós Tamás
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|