Kassa vértanúi

Amikor kilenc esztendeje az ökumenikus héten az esztergomi bazilikában együtt imádkoztak a katolikus és protestáns testvéregyházak vezetői a kassai vértanúk oltáránál, bizonyára gondoltak a Szentatya korábbi magyarországi látogatására, az el nem felejthető pillanatra, amikor Debrecenben fejét lehajtva fejezte ki tiszteletét a gályarabságra ítélt prédikátorok emléke előtt, s bizonyára ki nem mondott szavai is az imádság megbékélésével hangzottak a lélek mélységében, mint amikor a pillangó megpihen a templom bronzharangján.

Elzúgtak a gyűlölet századai: a vallásháborúkéi, s átvette "birodalmát" a megbékélés új korszaka, hiszen közös veszély fenyegeti egyházainkat: a közömbösség, amely már azzal sem törődik, ami az ember legsajátabb létrendje, melyet csak kölcsönös megbocsátással, alázatos szolgálattal lehet megvalósítani.

Kőrösi Márk esztergomi kanonok, valamint Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuiták 1619-ben az értelmetlen vallási villongások mártírjai lettek Kassán. II. János Pál 1995-ben avatta őket szentté.

Sokan ma is azt mondják: az igazságtalanságokat nem lehet elfelejteni. A történelem sokszor valóban kegyetlen, de a történelem ura a megbocsátás Istene, akinek irgalma túlhat a fellegeken, s amit az ember elront, csöndesen, türelemmel korrigálja. Nála nincs időbeni megkötés. Aki régmúltakra emlékezve bölcsességgel, korismerettel átgondolja az emberi magatartás és értékrendfoglalás változásait, az tudja: a történelem valóban az élet tanítómestere, a súlyos példákkal is megérti az áldozat szükségességét. Persze, nem akar már hasonló eseményeket, hiszen Isten ügye a lelki megújulásban a kölcsönös megértést-elfogadást jelenti, az emlékezésben pedig azt a gondolatot eleveníti fel, amit a XVI. századi misztikus, a kereső-töprengő Sebastian Franck ekként írt le: "Isten szeretetének keserű az, ami a világnak kedves és értékes (...) A szeretet oly balga, hogy mindent egyszerre szeret, különösen azt, ami veszendő (...); ha senki nem akadna, aki eltévelyedne, akinek jóságunkra és segítségünkre lenne szüksége, vajon kit kellene szeretnünk?" Ez a kérdés vezethet az ökumenikus szolgálat bármely területén a kölcsönös igazsághoz, megbocsátáshoz, a lelki ember részéről a bűnök őszinte megbánásához, megbocsátásához - valamennyiünket.

A kassai vértanúk ünnepén (szeptember 7.) kérjük közbenjárásukat.

Kassai vértanúk! Könyörögjetek a világ kiengesztelődéséért, az evangéliumi dimenziók elfogadásáért, melyekért meg kell csatáznunk korunk gonoszságával - együtt azokkal, akik testvéreink az Atyában, a Fiúban és a Lélekben, akikkel együtt imádkozzuk: "Bocsásd meg vétkeinket, amiként mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek." Adj kardok helyett keresztet a kezünkbe - Istenünk.

Tóth Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu