|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
KÖNYVESPOLCRA A monachizmus kezdetei... Az ismert szerzetes író, Puskely Mária disszertációjának felsőoktatási tankönyvvé átdolgozott kiadása ez a kötet: A monachizmus kezdetei a Római Birodalomban. A mű kínálta időutazás Egyiptomban, a Nílus vidékén kezdődik. A szerző felvillantja azoknak a remetéknek sajátos életeszményét (Pál, Antal és társaik), akik a vértanúk hősiességét utánozandó, életükkel azt hirdették, ami minden kor szerzetesi hivatásának lényege: van Isten! Nyomon követhetjük a férfi és női közösségi (koinobita) élet kialakulásának kezdeteit (Pachomiosz/Tabennesi, Szünklétika/Alexandria és Etiópia), hogy majd Kappadókiában tetten érjük a tudós monachizmus születését (Makrina és Baszileiosz). Innen az út Galliába vezet, ahol a szerzetesség megalapítójának mindmáig a savariai (szombathelyi) születésű Szent Mártont tartják és tisztelik. Visszakanyarodva az észak-afrikai Numidiába, a szerzetes Szent Ágoston alapításait ismerhetjük meg; innen Itáliába kell áthajóznunk, hogy felkeressük a püspöki székhely, Vercellae, a híres kereskedőváros, Aquileia, Szent Ambrus székvárosa, Milánó, délen pedig Nola első monostorait. Hispania, a Brit-szigetek és a kelták Zöld-szigete csak lassan kapcsolódik ehhez a birodalomszerte születő monasztikus világhoz. Eleven és sajátos kultúrát teremtenek Palesztina, Szíria, Perzsia és Mezopotámia az időben elsőként megjelent remetéi, szerzetesei. A szerző hosszabban időzik a Rómában kialakult női szerzetesség első szent nőalakjainak bemutatásánál (Marcella, Asella, Paula, Fabiola, Melania); krónikásuk nem kisebb író, mint a betlehemi szentírástudós, a szerzetes Szent Jeromos. Életútjukat leveleiben rajzolja meg. Tíz episztolája először jelenik itt meg magyar fordításban. A kopt Pachom úgynevezett "Angyali Regulá"-ja is itt olvasható először magyar nyelven. Szerzetesség- és művelődéstörténeti vonatkozásai bepillantást engednek a IV. századi keresztény Egyiptom világába. Szent Ágoston ugyancsak itt olvasható klaszszikus Reguláját ma mintegy félszáz szerzetesintézmény fogadta el alapszabályának. A válogatott irodalom a forráskiadások, a fordítások és a nemzetközi szakirodalom részletes jegyzékét foglalja magában. A kötetet időrendi áttekintés, bőséges fogalomtár, névmutató és néhány genealógiai táblázat egészíti ki. Puskely Mária könyvét haszonnal forgathatják nemcsak a történészek, egyháztörténészek, hanem a művelődéstörténet szakemberei is. (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001.) -ym-
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|