"Megint egy kissé okosabbak, s ezáltal egy kissé szerényebbek lettünk."

Romhányi György: "Szent alázattal"

Kellermayer Miklós orvos, egyetemi tanár:

Az emberiség ötszáz év óta imádatja és imádja saját műveit. A kopernikuszi fordulathoz kapcsolható ez a váltás, ugyanakkor a gondolkodó emberek egy második kopernikuszi fordulatot sürgetnek, amelynek lényege: a tudományt és az istenhitet újra egyesíteni szükséges.

Kopernikusz felfedezései nagyszerűek és igazak, de a hozzájuk fűzött ideológiai többlet - amit Kopernikusz egyébként nem mondott, csak a gőgös ember vonta le azt a következtetést, hogy nincs igaza a Bibliának, nem a Föld a világmindenség középpontja - elfogadhatatlan. A Föld a világmindenség középpontja, s ezt az élővilág egésze, s minden egyes ember léte adja.

Szent alázat, a tudomány és az istenhit újraegyesítése nélkül azt a nagy bajt, melyet az emberiség magára hozott, nem tudjuk megváltoztatni. A tudomány és az istenhit szétszakítása ugyanis nemcsak a tudomány, s ezáltal az emberiség tragédiáját eredményezte, hanem a tudás teljessége nélkül imádkozni sem lehet.

Az olyan imádság, amelyből hiányzik a tudomány, nem teljes. Jézus Krisztus azt mondta, amikor megkérdezték tőle, melyik a legfőbb parancs a törvényben: Szeresd uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ötszáz éve az imádságban nincs benne a teljes elménk, mert azt hisszük, hogy a teljes elme, a tudomány, a felfedezés templomon kívül való. A tudomány ugyanakkor nem teszi föl a legfontosabb kérdéseket: honnan van az élet, ki vagyok én? Üdvösségről beszél, miközben ezekkel az alapvető kérdésekkel nem foglalkozik. Ezáltal a tudomány három dolgot veszít el: teljességét, igazságát és szabadságát. Ezért lehet az, hogy a tudomány, amelynek az élet védelmét, az élet szebbé tételét kellene szolgálnia, ma az életellenesség vezérhajója.

* * *

Bolberitz Pál filozófus, teológus, egyetemi tanár:

Adva van az ember, akit az orvostudomány meg akar gyógyítani. Ha az orvos olyan világnézeti előföltételezéssel közelít az emberhez, hogy az egy egyenesen álló lény, akit alulról, a föld oldaláról határoz meg, akkor az ember - óvatosan fogalmazok - sajátos esete az állatvilágnak. Ha alulról határozzuk meg, annyit akkor is megállapíthatunk, hogy meglehetősen komplex állatról van szó. Ilyen jól egyetlen állat sem tud alkalmazkodni környezetéhez, mint az ember. (...)

Ha elfogadjuk, hogy minden az alacsonyabb rendűből magasabb rendűvé fejlődik, akkor az ember is beleesik ebbe. Amikor ennek a fejlődésnek kiragadjuk és megfigyeljük egy szakaszát, nem kétséges, hogy leírható: valami a tökéletlenebb állapotból a tökéletesebbe megy át. (...) A gond akkor kezdődik, amikor a leírás az okot akarja helyettesíteni. Tévedés azt gondolni, hogy ha jól leírunk egy jelenséget, akkor annak már létesítő okát is tudjuk. Az általunk jól ismert ideológiai fejlődéselmélet éppen ezt a hibát követte el. (...)

Fölvetődik a kérdés: hogyan lehetséges, hogy egy alacsonyabb rendű létesítő oka egy minőségileg magasabb rendűnek? (...) Teilhard de Chardin szerint: ha feltételezzük a teremtő Isten létét, amit ő Alfa pontnak nevezett a fejlődési folyamatban, és ennek a folyamatnak a végpontja az Omega pont, Isten, aki ezt az anyagi világmindenséget egy új, magasabb dimenzióban, a Nooszférában, amelyet a szellem egészen áthat, összefogja és újjáteremti - ha ezt feltételezzük, akkor azt is mondhatjuk, hogy Isten nemcsak deista értelmezés szerint berúgta a motort, amikor megteremtette a világot, hanem a világot konzerválja, fönn is tartja és célja felé kormányozza.

* * *

Méhes Károly orvos, akadémikus:

Morális kérdés, hogy vannak-e a tudománynak határai, s megismerhető-e minden. Az ötvenes években voltam egyetemista, amikor más néven ugyan, de minden félévben kellett marxizmusból vizsgázni. A primitív tananyag egyrészt a világ megismerhetőségét hirdette, másrészt az ateizmus felsőbbrendűségét kívánta bizonyítani azzal, hogy a Biblia állításai, történetei a fizika, a kémia, a matematika és más egzakt tudományok módszereivel nem igazolhatók. A szeplőtelen fogantatás, Lázár feltámasztása, a kenyérszaporítás vagy a megváltás valóban nem természettudományos jelenség. De paradox módon ilyen a materialisták szerint mindent lezáró halál, földi életünk vége is.

Ha minden megismerhető volna, akkor csak idő kérdése lenne a halál titkának megfejtése és a halál elkerülése is, ami abszurdum, és ellentmond a marxisták elképzeléseinek is. Nyíri Tamás szerint vannak kérdések, amelyek vizsgálatakor saját határaival ütközik a tudomány. Nem tágíthat a határokon, mert így tudomány voltát adná fel.

El kell fogadnia olyan kérdések létezését, amelyekre a tudomány határain belül nem kínálkozik válasz. Ahol a tudomány véget ér, ott a hit ad magyarázatot és megnyugvást, amely nem ragaszkodik az anyagi világ mérőmódszereihez. A szellem megőrzi, de meg is haladja az anyagot. Ennek figyelmen kívül hagyása a kutatás realitását és erkölcsös voltát is megkérdőjelezi.

* * *

Temesvári Péter orvos, egyetemi tanár:

Elgondolkodtató, hogy az ember cselekedeteit - akkor is, ha nem részesült vallásos nevelésben, akkor is, ha nem gyakorolja a vallását - mennyire áthathat a vallás szellemisége. Érdemes lenne ilyen szempontból elemezni az orvos munkáját is. Az orvos olyan tevékenységet végez, amely közben kapcsolódik mindazon értékhez, amelyeket a vallás hordoz. Még akkor is, ha mindennapjaiban nem vezérli tételes vallás vagy a vallás gyakorlása. Amit humanista orvoslásnak szoktak nevezni, nem hiszem, hogy bármely ponton ellentétes volna a vallás tanításával.

Ami pedig a beteg hitét illeti: ismert az angol nyelvű közlemény, amely beszámol arról a kutatásról, amely tudományos módszerrel, az úgynevezett kontrollált vizsgálat segítségével arra kereste a választ: vajon az imádkozás elősegíti-e a gyógyulást?

Az egyik csoport tagjai vallásos meggyőződéssel imádkoztak, a kontrollcsoport hasonló betegségben szenvedő tagjai nem imádkoztak. Igazolni lehetett - ami egy orvoskutató számára nem meglepő -, hogy objektíven kimutatott módon az imádság segít a gyógyulásban. A mindennapi gyakorlatban is tapasztalom - betegeim vallomásaiból tudom -, hogy milyen nagy szerepe van adott esetben a hitnek.

Az orvosi - szakmai - fölfogás alakulásában sem mindegy a vallásos meggyőződés. Kanadában tapasztaltam, hogy a protestáns állásfoglalás bizonyos mértékig eltér a zsidótól és a katolikustól, amikor például arról van szó, hogy a gyógyíthatatlan állapotban lévő beteget szabad-e újraéleszteni? Vagy meddig tartsuk fönn mesterségesen az életjelenségeket? A katolikus és a zsidó kollégákkal azonos álláspontot foglaltunk el, szemben a protestáns felfogással, amely például sokkal inkább megengedhetőnek tartja a nemújraélesztés módszerét, s amely fölfogás, úgy tudom, az egyes protestáns országok - elsősorban Hollandia - törvényhozásába is bekerült. A gyógyításban, de minden etikai kérdésben egyaránt megkerülhetetlen a vallás jelentősége.

* * *

Jobbágyi Gábor jogász, egyetemi tanár:

A történelem során minden korban voltak jogfosztottak. Napjaink jogfosztottjai a magzatok. Az életellenesség a huszadik század alapvető működési mechanizmusává vált. Miután a piacgazdaság, a liberalizmus látta, hogy a munkásság jogfosztottságával két rendkívül negatív társadalmat - kommunizmus és fasizmus - hívott életre, ezért egy új jogfosztott csoportot keresett magának, s ezek a magzatok.

Az abortusz - inkább magzatölésnek nevezem, mert jobban kifejezi a lényeget -, a fogamzásgátlás, ami az esetek többségében nem fogamzásgátlást, hanem a megfogant emberi magzatok elpusztítását jelenti, a művi megtermékenyítés, amellyel együtt jár a fölös magzatok elpusztításával, a magzati kísérletek, a magzati szövetek felhasználásának a problematikája - mind az olyan fölfogás irányába mutatnak, hogy a magzat nem ember, a magzat dolog, amivel - jogi értelemben is, mint egy tárggyal - szabadon lehet rendelkezni. Ez az alaphelyzet hozzátartozik a huszadik századi demokráciák működési mechanizmusához.

A Kádár-korban mintegy kétmilliós emberveszteség érte a magyarságot. Ezzel - mert a magzatokat nem kellett felnevelni - az ország húszezer milliárd forintot "takarított meg". Nyugaton is az önző, egoista, liberális életvitel az alapja annak, hogy nincs gyermek.

Magyarország lakossága húsz év alatt hétszázezer fővel csökkent. A demográfiai mutatók romlása 1956-ban kezdődött. Száz év múlva - ha a folyamatok nem változnak - huszonötezer gyermek születik évente Magyarországon, s a mai értelemben vett magyar népesség és lakosság száz-kétszáz éven belül eltűnik Európából.

A jelenlegi születési adatokhoz tartozik - Für Lajos könyve alapján, minden raszszista felhang nélkül -, hogy két magyar alföldi falu példáján mutatta be: ma az említett települések népességének tíz százaléka cigány lakosság, az általános iskolába járóknak negyven százaléka, a várandós asszonyoknak pedig kilencven százaléka cigány.

Európában sem más a helyzet. A jelenlegi trendek fönnmaradása esetén négyszáz év múlva születik meg az utolsó európai ember.

* * *

Pákozdi Lajos főorvos:

A dohányzás sajnos nem csökkent az utóbbi években, sőt, a tizenöt-tizennyolc éves korosztály körében - 1995-ös és 1999-es vizsgálatok adatai szerint - negyven százalék a dohányzók aránya, s különösen fájó, hogy a lányok dohányzási aránya túlhaladta a fiúkét. Ugyanilyen kedvezőtlen a helyzet más korosztályok esetében is. A férfiaknál 46-ról 40 százalékra csökkent ugyan a dohányzók száma, a nőknél viszont 20-ról 27-re emelkedett.

Kedvezőtlen a dohányzási helyzet a várandós anyák körében is. Azt találtuk, hogy a nem roma várandósok között tizenhat, a roma várandósok körében huszonhat százalék a dohányzók aránya. A méhben fejlődő magzat nem tud viszszaszólni: édesanya, megfulladok a füstben. A gyermekvárás idején a dohányzás a megszülető gyermeknél viszszamaradást okoz magasságban, értelmi képességben.

A dohányzás elleni küzdelem a drog és a kábítószer elleni küzdelmet is jelenti, mert a dohánytermékek füvesítetté váltak, s alkoholmámorban mindez a kockázati tényezők halmozódását jelenti. Beszélnek lágy és kemény drogokról. Helytelennek tartom a különválasztást. A lágy drog elindíthat egy folyamatot, amelyben a lágyból erős, majd nagyon erős drog lesz, s a "történet" visszafordíthatatlan.

* * *

Hámori József orvos, akadémikus:

Az agy és a lélek kapcsolata filozófiai kérdés. Olyan nagy Nobel-díjas tudósokat is izgatott ez, mint a XX. század egyik legnagyobb idegélettan- kutatóját, Sir John Ecclest, vagy mesteremet, Szentágothai Jánost is említhetem. Mi a kapcsolat az anyag - ez esetben az agy - és az agytól független lélek között? Hogyan jön létre ez a kapcsolat?

Csatlakozom az agykutatók azon nagyszámú csoportjához - Angliában számuk eléri a hetven százalékot -, akik feltételezik, hogy létezik egy természetfölötti Valaki, akit az emberek Istennek neveznek, vagy másként fogalmaznak meg. Van két világ, de nem merném magyarázatát adni, a lélek miként tart kapcsolatot az aggyal - ha kapcsolatot tart.

A kettőt nagyon nehéz öszszekapcsolni, s ebben még a legnagyobb tudósok is hibát követnek el. Eccles azzal gyötrődött hosszú élete során, főleg utolsó húsz esztendejében, hogy az agy melyik részével tart kapcsolatot a lélek. Azt hiszem, sokkal nagyobb a Jóisten alkotása annál, mintsem hogy bizonyos részekhez kapcsolódjék. Általánosabb dologról van szó, de ezt megfogalmazni magam sem tudom, mint ahogyan mások sem.

A tudományos kutatás anyaga az, amit tudományos módszerekkel lehet vizsgálni. A hit efölött áll. A hit kegyelmi állapot, amely vagy van, vagy nincs. A tudás állandóan változó, s a hit az, ami a tudásnak teljes keretet tud adni.

Elmer István

Fotó: Cser István