|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Soha annyi jezsuita bíboros, mint napjainkban A világ legnépesebb szerzetesrendjének legfőbb vezetőjét "fekete pápának" is szokták nevezni. A jezsuitákról van szó, akiknek római központja a Vatikán tőszomszédságában emelkedik. Szent Péter utódai között számos szerzetes is volt, bencés, ciszterci, dominikánus, ferences. Érdekes, hogy jezsuita pápa még nem volt. Pedig Szent Ignác rendje alapítása óta központi szerepet tölt be a világegyház életében, a pápaság szolgálatában.
Ha pápa még nem is lett jezsuitából, pápaválasztók szép számmal kerültek ki soraikból. És voltak olyanok is, akiket a pápaságra is esélyesnek tartottak. Esztergom töröktől való visszafoglalásában jeleskedő VIII. Kelemen kreált először jezsuita bíborost 1593-ban. Az olasz Francisco Toledót érte ez a megtiszteltetés. Ez a pápa néhány év múlva még egy jezsuitát részesített e magas megtiszteltetésben, a rend egyik nagy szentjét, Bellarmin Róbertet.
Ezt követően három évtized telt el újabb kinevezés nélkül, mígnem 1629-ben VIII. Orbán pápa a magyar Pázmány Péter esztergomi érseket kardinálissá tette. Ő tehát a harmadik és egyben mostanáig az egyetlen magyar jezsuita "pápaválasztó". A XVII. században még négy jezsuita bíborosi kinevezés történt. A következő század utolsó harmadában a rendet a nyugat-európai hatalmak nyomására egy ferences pápa kénytelen volt betiltani. E század elején három jezsuitából lett bíboros. A XIX. században nyolc jezsuitából lett kardinális. A XX. században, II. János Pál pápa elődei nyolc jezsuitát választottak be a bíborosi kollégiumba. A jelenlegi pápa e tekintetben is rekordot döntött. Pápaságának közel negyedszázada alatt már tizenhárom jezsuitából kreált bíborost. Először 1983-ban kettőt, a nagy francia filozófust, Henri de Lubacot, és a közelmúltban a milánói érseki székből visszavonult Carlo Maria Martinit. 1991-ben a kommunizmus alatt titokban püspökké szentelt szlovák Jan Chrysostom Korec és a rend két generális között ideiglenes vezetője, az olasz Paolo Dezza kapta meg a bíborosi kalapot. 1994-ben hárman, 1998-ban ketten, 2001-ben pedig ismét hárman kerültek be a testületbe. II. János Pál még egy jezsuita kinevezéséről döntött. Azonban Hans Urs von Balthasar, a jeles filozófus a bíborosi kreálás szertartása előtt hunyt el. A bíborosi kollégiumnak mostanáig összesen közel harminc jezsuita tagja volt, és ma nyolc fővel ők alkotják a bíborosi testület legnépesebb szerzetesi közösségét. Sz. Cs.
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|