In memoriam

P. Kővári Károly SJ

Kővári Károly 1921-ben született. Nagykanizsán, majd Budapesten tanult, 1940-ben lépett a jezsuita rendbe, ahol a noviciátus után Budapesten, Kassán és Szegeden végezte filozófiai és teológiai tanulmányait. 1949-ben elhagyta Magyarországot, és az olaszországi Chieriben fejezte be a teológiát, ott is szentelte őt pappá 1951 nyarán Fossati bíboros. Elöljárói Kanadába küldték, ahol 1953-54-ben a lelkigyakorlatos ház lelkésze volt Hamiltonban, majd 1954-55-ben káplán a torontói magyar plébánián. 1955-ben a Xavier egyetemen, Cincinnatiben (USA) tanított latint és németet, majd 1957-ben rábízták a Szív újság szerkesztését. 1961 és 1980 között Clevelandben egy öregotthonnak volt a lelkésze, s közben magyar rádióműsorokat szerkesztett, plébániákon kisegített, és sok kisebb lelki könyvet adott ki.

1980-ban Hamiltonba került magyar plébánosnak, majd 1985-től a courtlandi Szent László egyházközség plébánosa lett 1996-ig, amikor kisebb szélütés érte, és elvesztette beszélőképességét. Ekkor a torontói plébániára került, ahol példás türelemmel viselte betegségét. 2000 januárjától a hamiltoni Szent Erzsébet Otthon lakója volt, itt halt meg ez év június 22-én. A courtlandi magyar jezsuita temetőben temették el.

m. t.

P. Krupa Sándor OFM

Krupa Sándor 1907. július 18-án született. Középiskolai tanulmányai után belépett a ferences rend Kapisztrán Szent János provinciájába, ahol 1924-ben tette le első fogadalmait, 1928-ban pedig az utolsót. 1931-ben szentelték pappá. Mint fiatal ferences pap, 1931 és 1948 között nyolc különböző iskolában tanított hittant, s közben a provinciális tisztjét is viselte két éven át. 1948-ban a szocialista rezsim bebörtönözte, és amikor 1951-ben szabadult, nem engedték mint papot működni, hanem kertészként és orgonistaként dolgozott az egyik ferences plébánián.

1963-ban Krupa testvér elhagyta Magyarországot, elöljárói az Egyesült Államokba rendelték. Itt különböző plébániákon szolgált, és a lelkigyakorlatos munkában vett részt Dewittben és Burtonben (Michigan), majd Roeblingben (New Jersey) és Youngstownban (Ohio). Hat könyvet írt magyarul, amelyekben leírta a szocialista diktatúra börtönében szerzett tapasztalatait. Számos cikket írt, különösen a Katolikus Magyarok Vasárnapjába.

1993-ban, amikor Amerikában megszűnt a kapisztrán kusztódia, fr. Krupa csatlakozott a Szeplőtelen Fogantatásról nevezett amerikai ferences provinciához. Utolsó éveit Youngstownban, a Mount Alverna kolostorban töltötte, ott is halt meg 2002. június 27-én, 94 éves korában. 78 évet töltött a szerzetben és 72 évet a papi szolgálatban.

A Holy Assumption temetőben helyezték nyugalomra.

- i - n -

"Nem lehetek pesszimista..."

Tíz éve hunyt el Kiss László

Sokan ott voltunk tíz évvel ezelőtt Kiss László pap tanárunk, "Diri bácsi" farkasréti, majd debreceni gyászszertartásán. Reméljük, hogy azóta is több ezer régi tanítványának emlékezetében él személye, tanítása, sok mély gondolata és jó tanácsa.

Rendkívüli lehetőséget jelentett nekünk, régi diákjainak, hogy életének utolsó éveiben is részt vehettünk vasárnaponként a belvárosi templomban azokon a szentmiséken, melyeken ő prédikált. Olyankor úgy éreztük, hogy folytatódnak a svetitsi diákéveink, ahol a kápolnában az ő szentbeszédeit hallgattuk...

Figyelmeztetett bennünket, hogy "amíg időnk van, addig munkálkodjunk". Megszívlelendő ma is az az üzenete, melyet a mi harmincöt éves érettségi találkozónkon fogalmazott meg: "Ha nékem kellene az ország, az egyház és a magyarság sorsáról szólnom, azt mondanám, hogy hála Istennek, vannak még idősek, akik őrzik a tiszta gondolkodást, az erkölcsi értékeket. Ezt próbálták negyven esztendőn keresztül belőlünk kilopni. Ti negyvenen túl vagytok, ti emlékeztek még ezekre a régi értékekre. Ezért lehet, hogy az életetek súlypontja nem az eltelt harmincöt év alatt volt, hanem most következik. Ez idáig csak előkészület volt a még nagyobbra, amit ezután vár tőletek az Úristen. Ezért én nem lehetek pesszimista, csak optimista."

Drága Diri Bácsi!

Emlékezve gazdag életedre: köszönjük példádat, sok-sok segítő szavadat, a lelkünkbe plántált örök igazságokat, az általad közvetített hit fényét, azt a mély emberi szeretetet, mellyel mellettünk álltál és kezünket fogtad, nemcsak diákkorunkban, hanem felnőtt életünk nehéz perceiben is.

Tíz éve már, hogy nem kopoghatunk be szobád ajtaján jó tanácsot, segítséget kérve, de mégis nap mint nap lélekben itt vagy köztünk, nem feledünk...

Az 55-ös svetitsi érettségizők

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu