Szenttől boldogig

Nemcsak a magyar keresztnevek legkedveltebbje a János - a pápák között is ők vannak a legtöbben. Ha a sorszámozásnak hiszünk, az egyház két évezredes története során huszonhárom János pápa ült Péter székében, s ha hozzávesszük a két dupla nevű pápát is, a János Pálokat, máris negyedszázan vannak. Vagyis a pápák közel egytizede a legkedvesebb tanítványapostol közvetlen vagy közvetett pártfogoltja. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Ha ugyanis megnézzük a pápák hivatalos lajstromát, a sok János mégsem annyi. Kettővel kevesebb. Kétszer is ugrik a sorszámozás. A XVI. ugyanis ellenpápa volt, a XX. pedig számozási hiba folytán maradt ki. XXIII. azonban kettő is volt, de az első ellenpápa volt, és sok évszázad múltán a II. vatikáni zsinatot meghirdető Giuseppe Roncalli velencei pátriárkával vonult be ismét a huszonhármas szám az egyháztörténelembe. Érdekes az is, hogy a sok

János közül csak az elsőt tisztelhetjük a szentek között, és boldoggá avatott is csak egy van, a legutóbbi.

Sokan voltak tehát, de viszonylag keveset tudunk róluk. Ennek oka az is, hogy többségük régmúlt - ha nem is a legrégebbi - századokban állt az egyház élén. Az első keresztény fél évezredben egyetlen pápát sem hívtak Jánosnak, ezt követően aztán viszonylag sűrű egymásutánban következtek. Az első évezred második felében tizenöten, az ezer utáni három században pedig további öten voltak a Jánosok. Utána hat évszázad úgy telt el, hogy nem volt Rómának ilyen nevű püspöke. A XX. század második felében azonban hárman is (ketten a Pál mellett) ezt a nevet választották.

A "legjánososabb" időszaka az egyház történetének a 872 és 1032 közötti bő másfél század volt: ezen időszak alatt tíz viselte e nevet.

I. János, 523 és 526 között volt Róma püspöke. Ő az első pápa, aki eljutott Konstantinápolyba, ahol az a megtiszteltetés érte, hogy megkoronázhatta Justinus császárt. Mikor visszatért, az Itáliát meghódító barbár osztrogót király, Teodorik börtönbe vetette, mert a pápa nem pártolta az ariánus eretnekséget. Fogságban halt meg. Vértanúságáról az egyház május 18-án emlékezik meg. A pápák sorában ő az 53.

A szent pápa második utóda II. János (533-535). Ő volt az első, aki megválasztása után új nevet vett fel. Eredetileg Mercuriusnak hívták, és mivel ez nagyon pogányosan hangzott, felvette a János nevet. A névváltoztatás szokása csak évszázadok múlva lett általános. Az ő pontifikátusához fűződik annak megerősítése, hogy a pápa a világ valamennyi püspökének feje.

III. János (561-574), aki egyben a VI. század harmadik Jánosa, a longobárd invázió után maga mellé tudta állítani Itália valamennyi népét, hogy megvédjék magukat a barbár betolakodókkal szemben. Ő építtette és szentelte fel a Szent Apostolok római templomát, amely a mai Piazza Venezia közelében áll. (61. pápa).

Dalmát származású volt IV. János (640-642). A népvándorlás az ő idejében sodorta szülőföldjére az avar és szláv népeket, amelyek számos keresztényt ejtettek rabságba. A pápa sikeres fogolykiváltó utat szervezett e területekre. Megpróbálta továbbá az egyiptomi szakadárokat visszavezetni az igaz hitre. A lateráni székesegyházba hozatta Anastasius és Maurus vértanúk ereklyéit. Fennmaradt róla, hogy 28 papot és 18 püspököt szentelt (72. pápa).

A pápák sorában a 82. V. Jánost (685-686), aki szír származású volt, a bizánci udvar nyomására választották meg. Csak ezután szentelték pappá. A szardíniai és korzikai püspököket a Róma iránti hűségre térítette, és visszaszerezte a Szentszék püspökkinevezési jogát.

A VIII. század első két pápája egyaránt e névre hallgatott, és mindketten görög származásúak voltak. VI. János (701-705) Efezusban, VII. János (705-707) Calabriában született. Igazságos, bölcs és békés egyházfők voltak. VI. János idején Hispániában és Keleten a muzulmánok hódítottak. Védenie kellett az egyház jogait a bizánci császársággal szemben is. Sok rabszolgát sikerült felszabadítania. VII. János sikeresen állt ellen II. Justinianus császár nyomásának, és nem volt hajlandó felülvizsgálni az elődei által hozott zsinati döntéseket. Kiváló szónok volt, pártolta a szerzetességet, helyreállította a longobárdok által elpusztított subiacói kolostort, ahol egykor Szent Benedek élt. Ők voltak a 85. és a 86. pápák.

A XI. századnak is két János nevű pápája volt. A longobárd származású VIII. Jánost (872-882) rekordgyorsasággal, elődje halálának napján választották meg. Energikus, bölcs és erényes vezető, pápasága eredményekben gazdag volt. Megvédte Rómát a szaracénok ellen, fallal vette körül a Szent Pál-bazilikát. Ő koronázta meg a Szent Péter-bazilikában Kopasz Károly császárt, gyarapította a Pápai Államot. Támogatta Metódnak a szlávok körében végzett apostoli tevékenységét. Elrendelte, hogy a püspököket megválasztásuk után három hónapon belül fel kell szentelni. Tragikus véget ért: egy rokona kalapáccsal agyonverte. (107. pápa).

IX. János (898-900) szintén kiváló pápa volt. Ő vezette be, hogy Róma püspökét a bíboros püspökök és a római papság válassza, a nemesség és a nép jelenlétében. Helyreállította az egyház tekintélyét és jogait Rómában és a pápaság alá tartozó területeken. Ő volt a 116. pápa.

A X. század az egyház történetének egyik legnehezebb időszaka, s egyben a János pápák százada volt. X. János (914-928) széles katonai szövetséget hozott létre, melynek élére állva kiűzte a szaracénokat a Pápai Állam területéről. Uralkodása alatt a kalandozó magyarok pusztították Észak-Itáliát. Sokat tett a német egyház megszervezéséért is. Pápaságának utolsó éveiben zavargások törtek ki Rómában. Katonai sikerei ellenére ő a legtöbb váddal illetett pápák egyike. Mikor Rómában a vele ellenséges párt felülkerekedett, börtönbe vetették, és megfojtották. (122. pápa)

XI. János (931-935) a X. Jánost börtönbe vető párt vezetőjének, egy Morazia nevű nőnek, aki zsarnokként uralta Rómát, volt a gyermeke. Mindössze 25 éves volt, amikor pápa lett. Az ellenpárt Alberich vezetésével hamarosan felülkerekedett, és börtönbe vetette, ott is lelte halálát. (125. pápa)

XII. János pápa (955-964) az előbb említett Alberich elsőszülött fia volt, akit 18 éves korában választott meg a római nemesség és papság. Erkölcstelen életet élt, de sikerült visszaszereznie az egyház világi hatalmát. A Lech-mezei csatában a magyarokat legyőző I. Ottót ő koronázta császárrá, aki azonban később elmozdította őt pápai trónjáról. (130. pápa)

Megválasztása után tíz hónapig börtönben tartották ellenfelei XIII. Jánost (965-972), s csak Ottó császár segítségével szabadulhatott ki. Fontos szerepe volt a lengyelek és a csehek megtérítésében. Ő kezdeményezte, hogy a harangoknak nevet adjanak, és megáldják őket. (133. pápa).

Egy Péter keresztnevű, buzgó főpap az apostolfejedelem iránti tiszteletből változtatott nevet, mikor megválasztották. XIV. János pápaként (983-984) vonult be az egyháztörténelembe. Ellenfelei azonban - egy ellenpápa vezetésével - lefogták, és az Angyalvárba zárták, ahol éhen halt. (136. pápa)

Az első pápa, aki szenttéavatási szertartást végzett, XV. János (985-996) volt: 993-ban Ulrich augsburgi püspököt kanonizálta. (136. pápa).

A tizenhatos sorszámot egy ellenpápa viselte, így azt hiába keressük a hivatalos pápalistákban. XVII. János a III. Ottó német uralkodó halála (1003) utáni zűrzavaros időszakban lett Róma püspöke. Rövid, mindössze pár hónapos uralkodásáról nem maradtak fenn megbízható adatok. (140. pápa)

Szent életű bencés szerzetesből emelkedett a római püspöki székbe XVIII. János (1004-1009). Sokat tett a poroszok megtéréséért, rendezte a német és az angol hierarchiát, helyreállította - ha csak rövid időre is - az egységet a görög és a latin egyház között. Szent István király és hitvese egy palástot küldött neki. Egyes történészek szerint István király 1007-ben Rómába zarándokolt, és találkozott vele. (141. pápa).

XIX. János (1024-1032) testvérbátyját, VIII. Benedeket követte a pápai trónon. Császárrá koronázta II. Konrádot. Ellenállt a konstantinápolyi udvar nyomásának. Támogatta Arezzói Guidót, aki kifejlesztette a héthangjegyes zenét, a hangjegyek egy zsoltár első betűivel azonosak. Ő erősítette meg Szent Gellért csanádi püspökségét. (144. pápa)

A történelem egyetlen portugál születésű pápája XXI. János (1276-1277), mielőtt egyházi pályára lépett, orvos és a párizsi egyetem rektora volt. Nagy gondot fordított a szentföldi lovagrendek támogatására. A viterbói pápai rezidencia beszakadó tetőzete alatt lelte halálát. (187. pápa)

A francia születésű XXII. János (1316-1334) az avignoni pápák között kiemelkedő szerepet játszott. Kiváló jogász és szervező volt. Bár megválasztásakor azt ígérte, hogy visszaköltözik Rómába, nemcsak maradt, hanem pápai palotát építtetett Avignonban. Alapítója a ma is működő Szent Rota Törvényszéknek. Ő vezette be a Szentháromság ünnepét. Előmozdította az egyház ázsiai és afrikai missziós tevékenységét. (196. pápa)

Az "első" XXIII. János 1410-ben lett ellenpápa. Öt és fél évszázad múlva foglalta el Szent Péter trónját az igazi XXIII. János pápa, akit már valamennyien ismerünk. Angelo Giuseppe Roncalli velencei pátriárkát 1958-ban választották meg az egyház élére. Idős kora miatt "átmeneti pápának" szánták, azonban az átmenet pápája lett: az általa meghirdetett II. vatikáni zsinattal lépett be az egyház igazán a modern korba. 1963-ban hunyt el. II. János Pál pápa 2001 pünkösdjén avatta boldoggá.

A két János Pál zárja a sort, akik névválasztásukkor a II. vatikáni zsinat két pápája, XXIII. János és VI. Pál iránti ragaszkodásuk jeléül választották a kettős nevet, illetve a jelenlegi pápa közvetlen elődjével való azonosulását is kifejezésre juttatta, mikor II. János Pál néven kétszázhatvannegyedikként az egyház élére került.

Ők tehát a János pápák. A felvillantott epizódok alapján is jól érzékelhetőek az egyház történelmének különböző dimenziói. Egyrészt az üdvtörténet, másrészt az emberiség hús-vér történelme. A kettő a pápaság történetében is egyszerre és egymást hordozva van jelen.

Szerdahelyi Csongor

A felvillantott epizódok alapján is jól érzékelhetőek az egyház történelmének különböző dimenziói. Egyrészt az üdvtörténet, másrészt az emberiség hús-vér történelme.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu