|
|
A hajdúnánási római katolikus egyház története Érdekes és szép munkát végez Buczkó József etnográfus, az újfehértói Városi Múzeum igazgatója. Legutóbb az államalapítás millenniumának évében jelentette meg lakhelye, Hajdúnánás római katolikus egyházának történetét, amelyet eddig még senki sem dolgozott fel. A közvélemény Hajdúnánást református településként ismeri, pedig múltja nagyon is mélyen gyökerezik a római katolikus vallásban, hiszen a hajdútelepítést megelőzően évszázadokon át római katolikusok éltek itt, s többen a hajdúk megszállása után is helyben maradtak. Templomuk a XVIII. század végéig működött. Mária Terézia korától vannak adataink arról, hogy a római katolikusok szentmiséket tartanak. A szerző bemutatja, hogy látványos gyarapodásuk a XIX. század derekától, a jobbágyfelszabadítást követően indul meg, amikor az egri érsekség szorgalmazására főként Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Mezőkövesd, vagyis a káptalani birtokok területéről ide települnek. Az új jövevények a város legtávolabbi háttérrészén, az úgynevezett Réten vásároltak földeket, ahol tanyáikat felépítették. A helyi köznyelv "réti matyók"-nak nevezte őket, s ez a XIX. század végén meggyökeresedett ragadványnév a mai napig él. A rétiek körét egy földműves társadalmi réteg alkotta, akik java részben egyszerű napszámos cselédek voltak. A szakképzettek csoportját az úgynevezett dohányosok alkották, ők honosították meg a dohánytermesztést Hajdúnánás határában. Tanulságos megemlíteni, hogy 1944-ben a hajdúnánási római katolikusok, lélekszámuk csúcsán 9,2%-át tették ki az összlakosságnak, mégis erejüket meghaladó igyekezettel építgették egyházukat, új templomot és új iskolát emeltek. Buczkó József külön érdeme a Hajdúnánásra betelepült katolikusok névsorának és származási helyének bemutatása, mivel ez csak szájhagyományozódás útján élt, és a családok jelentős részénél már teljesen elfelejtődött. Úgy vélem, hogy Buczkó József könyvéből igen sokat megtudhat az olvasó az okokról, az előzményekről és a dolgos hétköznapokról, amelyek máig hatóan meghatározzák a város történetét. A kötetet gazdag fényképanyag teszi még szemléletesebbé, Molnár Elemér 1920-as években készített felvételei. A könyvhöz Bosák Nándor megyéspüspök írt előszót. Matyikó Sebestyén József
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||