Közszolgálat, kereskedelem és...

A magaslatokról felszálló füstjelek, titokzatosan felvillanó fények biztosan nagyon fontos és hasznos információk cseréjének eszközéül szolgáltak ősi korok emberei számára. Jön az ellenség, közeledik a várt barát, eső lesz vagy napsütés... A hatalom aktuális üzenetei is hasznosak és fontosak - az ókori Róma és Kína már élt a hirdetmények általi információközlés lehetőségével - bár tudjuk, ezekkel nemcsak segíteni, hanem manipulálni is lehet az embereket. A XVIII. század második felében, amikor a mai értelemben vett sajtó kezdett kialakulni, és megjelentek az első hivatásos újságírók, még mindig elsődleges cél volt, hogy fontos és hasznos hírek, tudnivalók kerüljenek az olvasók elé. Üzletté a XIX. században vált a média, de kizárólagos haszonszerzés eszközévé csak a közelmúlt évtizedek tették. A lapok piacáról már több mint száz éve beszélünk, újabb jelenség a médiumok közötti vetélkedés, még újabb a hírverseny, amikor lassan oda jutunk, hogy nem az események alapján fogalmazzák meg a híreket, hanem a hírgyárosok igényei szerint alakulnak az események. Bár ezen a területen sem szabad általánosítanunk, butaság volna és igaztalan is éppen a sajtóban azt állítani, hogy minden sajtó csak a profitért termel híreket. Hiszen maradtak bástyái a közszolgálatiságnak, bár olykor úgy tűnik, már csak utóvédharcra kárhoztatottan. Meg hát furcsa szolgálata a köznek az olyan, melynek legfőbb mértéke a pártok közötti kiegyensúlyozottság. Fontosabb mérce lehetne az igazság, szépség, a nyelv tisztasága, de hát ilyen szempontok szerint sokkal nehezebb volna médiakuratóriumokat felállítani. (Bár tudjuk, pártok szerint sem könnyű.)

Napjainkban, az információs technológiák és eszközök robbanásszerű fejlődésének, az információs társadalom kialakulásának korában nem túlzás azt állítanunk, hogy létkérdés eldönteni: hasznos és fontos tudnivalók, az emberek fejlődését, önállóságát, szabadságát, felelős döntéseit szolgáló üzenetek találhatók majd a közeljövő hiper-szuper-multimédiás eszközein, vagy a jelen kereskedelminek nevezett csatornáiból, bulvársajtójából ismert kulimász, aminek fogyasztásából egyedül a termelőnek származik haszna. Alapvető újdonságot hozott ugyanis a világba a média, mert míg a használati tárgyak, termelőeszközök, élelmiszerek többé-kevésbé elsőrendű szükségleteket elégítenek ki, a média kínálata nélkül tulajdonképpen egész jól meg lehetne élni. Mégis lassacskán ebből fogyaszt legtöbbet az emberiség.

Nemcsak a hírtermelőkön, a befogadókon is múlik a jövő. Azon, hogy elfogyasztunk-e mindent, ami elénk penderül, vagy választunk, mérlegelve, mi válik a javunkra. S ne feledjük, bármily fejlett is korunk technikája, a legfontosabbat már legalább száz éve feltalálták, s ma is megtalálható minden készüléken. Kapcsolónak hívják. Használjuk bátran!

Szikora József

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu