|
|
A Gondviselés, Makovecz és a csengeriek temploma A templom az ég és a föld találkozási pontja. Az ég emeli magához a földet. - Embermagasságig befüvesített földfeltöltés veszi körül a templomot. De egy épület nem szobor: vagyis szépsége, "üzenete" csakis hasznosságával együtt érvényesülhet. Ez a földfeltöltés pincehatást gyakorol az épületre: nyáron hűt, télen fűt.
A bejáratnál hatalmas réztábla hirdeti a támogatók, cégek és magánszemélyek nevét. A betérő azt látja ebből, hogy sokaknak volt fontos, hogy ez a templom elkészüljön. Az ezredforduló temploma, amelyet Szent István tiszteletére szenteltek fel 2000. október 22-én, alig egy évvel az alapkőletétel után. A csengeri görög katolikus hívek temploma a jelek szerint a Gondviselés temploma. Tíz nappal a szentelés előtt még se ajtó se ablak nem volt a helyén, a paróchusnak mindenki azt tanácsolta, ne küldje ki a meghívókat, halasszák el az ünnepet. Végszóra lett kész minden - de kész lett. Az utolsó napokban előfordult, hogy nyolcvan-kilencvenen, serénykedett reggeltől estig. A templom kívülről is nagyon szép, de a békesség belül van, imádságra késztetiaz embert - olvasható a vendégkönyvi bejegyzések között. Huszonhárom méter magas, tizennégy méter átmérőjű - belül fával, kívül rézzel burkolt kupola borul a hívek, valamivel kisebb félkupola a szentély fölé. Magasról jön a fény, de a környező világra is van kilátás - az épület maga is olyan tehát, amilyennek az imádságnak lennie kell. - A hívek magukénak érzik a templomot, amelybe jóakaróik bőkezű adományai mellett az ő áldozatuk és verítékük is beleépült. És nemcsak a falak és a kupola, hanem az ember és a közösség is épült - mondja Szimicsku Ferenc pátyodi paróchus, aki Csenger görög katolikus híveinek is lelkipásztora. - A templomba járók száma megháromszorozódott, vasárnaponként 100-120-an vesznek részt a szent liturgián. Három templom áll egymás közvetlen közelében az ország legkeletibb városában, ahol a 4500 lelkes református közösség mellett kisebbségnek számít a mintegy hatszáz görög és négyszáz latin szertartású katolikus. Volt már "görög" templom a település szélén, egy almáskert szomszédságában, a hívek többsége számára nehezen megközelíthető helyen. A közösség eladta az épületet - ma cigány közösségi ház működik benne -, és új templom építését határozta el. Nem kisebb építész, mint a - munkatársaival a városban már több középületet is emelt - Makovecz Imre első terve nem valósulhatott meg. De nem hátrált meg sem a tervező, sem a pap és hívei: új helyszínen, új tervek szerint végül felépült a csengeri görög katolikusok nagyszerű tempoma. Az utóbbi évtizedek magyarországi templomépítései szinte kivétel nélkül igen kalandos történetek. Itt is volt gond az engedélyeztetéssel, majdnem mindig hiányzott a pénz. Sok fantázia és imádság, sok jó szándék és segítőkészség, sok leleményesség, áldozat és bátorság eredménye ez a templom. Már csak az ikonosztáz hiányzik. Szimicsku Ferenc ennek még csak a terveiről mesél: két stilizált fa, a tudás és az élet fájának ágai alkotják majd a falat, erre kerülnek a gyümölcsök: a képek. Ha a Gondviselés is így akarja.
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||