|
|
Fatima üzenete Május 13-a a fatimai Mária-jelenések kezdete. 1917-ben ettől a naptól kezdve október 13-ig a Boldogságos Szűz megjelent három pásztorgyermeknek, felszólítva a világot a bűnbánatra, a megtérésre és az engesztelésre.
A rendszerváltás után magyar főpapok is jártak Fatimában hálát adni a szabadságért, az új lehetőségekért. Felkeresték Coimbrát is, ahol a ma még élő látnok, Lucia nővér a következő szavakat üzente rajtuk keresztül a magyaroknak: "A magyar jövő attól függ, hogyan tudnak eggyé lenni a magyarok. Az Isten békéje azokra száll, akik egységben élnek. Püspökök a pápával, pápa a püspökökkel, és hívők a papokkal. Minél mélyebben megvalósul ez az egység, annál nagyobb lesz az áldás és annál mélyebb az Isten békéje, amit a Szűzanya megígért mindenkinek." Kérésünkre Szerencsés Zsolt dorog-bányatelepi plébános mutatja be a fatimai kegyhelyet, és a kegyhely üzenetét. - Képzeljünk el egy völgyet: egyik oldalán emelkedik a hatalmas bazilika, mely magában foglalja a két kis látnok sírját. Ebben a bazilikában kapott helyet Szent István királyunk szobra, amint kezében tartja a magyar Szent Koronát. A portugálok azt vallják, ők a második ország a világon, amelyet fölajánlottak a Szűzanyának. Mindig hozzáteszik, hogy Magyarország az első. A völgy mélyén található az a modern kis kápolna, amelyet a Szűzanya kérésére a húszas években építettek fel a jelenések színhelyén. 1922-ben felrobbantották ezt a kápolnát, így akarván megakadályozni a jelenések üzenetének terjesztését, azt a vallásos kultuszt, amely ott kezdett kialakulni. Ez azonban éppen ellentétes hatást ért el: 1922 márciusában kétszázezer férfi zarándokolt oda gyalogosan, hogy ott engeszteljen az elkövetett bűnökért. Ettől kezdve nem lehetett a portugál nép szívéből kiirtani azt, amit a Szűzanya kért. Nem tettek ők semmi mást, mint imádkozták a rózsafüzért és engeszteltek, imádkoztak a bűnösök megtéréséért, ahogy ezt a fatimai Miasszonyunk is kérte tőlük. A látnokok közül ketten egészen fiatalon meghaltak, a harmadik, Lucia nővér Coimbrában, a portugál szellemiség fővárosában karmelita szerzetesként kolostorban él. Hivatása, hogy a Szűzanya további kéréseinek eleget téve az ő szeplőtelen szívének tiszteletén, annak terjesztésén fáradozzon. Rajta keresztül kérte a Szűzanya a későbbi jelenésben, hogy ajánlják fel a világot Oroszország megemlítésével az ő szeplőtelen szívének. 1942-ben először XII. Piusz pápa volt, aki felajánlotta a világot, benne Oroszországot a Szent Szűznek. A II. vatikáni zsinat alkalmával VI. Pál szintén megismételte ezt a felajánlást, sőt mint egyházi elismerést, az aranyrózsát küldte el a fatimai szentélynek. Később, 1982-ben II. János Pál pápa pontosan egy évvel az ellene elkövetett merénylet után ott térdelt Fatimában, a Szűzanya kegyszobra előtt, és megköszönte, hogy volt egy kéz, mely megóvta őt a haláltól. Ott, akkor megtette azt a felajánlást, melyet a Szűzanya kért - de még mindig nem jött a várva várt válasz. Aztán később, 1984. március 25-én ezt a felajánlást megismételte a Szent Péter téren, amikor a Szűzanya fatimai kegyszobrát elvitték Rómába. A pápa arra kérte a világ valamennyi püspökét, vele együtt tegyék meg ezt a felajánlást, teljesítsék a Szűzanya kérését. Lucia nővér ezt követően mondta: ez volt az, amit a Szűzanya kért. Amikor arról kezdték faggatni, hogy honnan tudja ezt, ő csak annyit mondott: nézzenek kelet felé. Ebben az időben indult meg az a folyamat, amelynek során a népek viszszakapták szabadságukat, és reméljük, hogy ez tovább folytatódik, és elérkezik az a várva várt béke és egység, amelyet a Szűzanya megígért. 1947-ben kezdődött az úgynevezett vándorszobor-zarándoklat, mikor a kegyszobor másolata világ körüli útra indult. Az első tíz évben több mint ötszázezer kilométert tett meg, több millió ember imádkozott előtte. XII. Piusz pápa úgy nyilatkozott, hogy ahol a szobor megfordult, mindenütt megtapasztalható volt a kegyelem áradása. Ez a szobor befejezte vándorlását, ma ott áll a bazilikában az oltár mellett. Van több másik vándorszobor, melyek azóta is járják a világot. Az egyik Magyarországra is eljutott: a szobor által mi, magyarok is köszönthettük a Szűzanyát nemzetünk körében. Ratzinger bíboros egyszer azt nyilatkozta: Fatimában kemény figyelmeztetés hangzott el, amely szemben áll az uralkodó külsőséggel, amely felhívás arra, hogy vegyük komolyan az életet, a történelmet és azokat a veszélyeket, melyek az emberiség életét fenyegetik. Azt mondhatjuk: Fatima felhívás a megtérésre. Ismeretes, hogy a Szűzanya titkokat közölt a gyerekekkel. Megmutatta nekik a poklot - a gyerekek nagyon megrémültek a látványtól. Lucia nővér emlékezéseiben leírja, ha nem lett volna ott velük a Szűzanya, bizony szörnyethaltak volna. Figyelmeztette rajtuk keresztül az embereket: ha nem térnek meg, ha nem menekülnek az ő szívéhez mint menedékhelyhez, akkor ez vár az emberiségre. Éppen az a csodálatra méltó Fatima üzenetében, hogy kis dolgot kér a Szűzanya. Öt egymást követő első szombaton gyónjunk, áldozzunk, utána imádkozzuk a rózsafüzért tizenöt percig elmélkedve a titkokról. Fatima nem más, mint a Szentírás üzeneteinek, Jézus megtérésre felhívó figyelmeztetésének megismétlése. A Szűzanya édesanyaként aggódik az övéiért, hiszen Krisztus keresztje óta az ő gyermekei vagyunk. És ezért kéri az engesztelést, a megtérést.
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||