|
|
Európa - Pilisszentkereszten Nemzeti és vallási önazonosság - magyarul és szlovákul Két nép - egy vallás címmel rendeztek nemzetközi konferenciát május 3-án Pilisszentkereszten olyan rangos magyar és szlovák résztvevőkkel, mint Paskai László bíboros és Jan Sokol pozsony-nagyszombati érsek, Mayer Mihály, BeerMiklós püspökök, Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, két egyetemi tanár és a hazai szlovákság ismert képviselői. Magyarok és szlovákok együttélésének múltjáról, jelenéről és távlatairól beszéltek az előadók ebben a Budapesthez közeli, 2500 lelket számláló faluban, ahol a lakosság hatvan százaléka szlovák nemzetiségűnek vallja magát. Ez a konferencia a házigazda pilisszentkeresztiek és a határon túli, zömmel magyarok lakta Nagyölved (Velke Ludnice) testvérközségi kapcsolataiból "nőtt ki". A két község két nemzethez tartozó, együtt élő és egy hitet valló polgárai már "testvéri" kapcsolatfelvételük idején, 1996-ban is világosan látták: egymás megbecsülése, a másik nyelvének és kultúrájának tiszteletben tartása könnyebb és magától értetődőbb lehet, ha elmélyítik magukban azt a keresztény meggyőződést, hogy ha egy Atya gyermekeinek valljuk magunkat, akkor testvérként kell viseltetnünk egymás iránt. Az egyháznak - a papoknak és a híveknek egyaránt - nemcsak hirdetniük, hanem életükkel, cselekedeteikkel, intézkedéseikkel hitelesíteniük is kell a vallott igazságot. A konferencia negatív példákat is mutatott a múltból és jelenből is, amikor az egyházak nem támogatták nagylelkűen a kisebbségi nemzethez tartozókat önazonosságuk őrzésében, nem szorgalmazták az anyanyelvükön történő lelkipásztori szolgálatot. Glatz Ferenc szerint ez például azért is tarthatatlan, mert a jövő otthonosnak remélt Európája számára nagyon fontosak a "kis népek is": nyelvükkel, kultúrájukkal együtt. És ennek megőrzésében nagy feladata és felelőssége van az egyházaknak. Ez a konferencia ezért nem helyi, hanem európai ügy - mondotta az Akadémia elnöke. A kisebbségek pasztorációjának megoldása ezért sem elhanyagolható kérdés - mondotta az Új Embernek nyilatkozva Csáky Pál, szlovákiai miniszterelnök-helyettes, kereszténydemokrata politikus. - A megoldási módok keresésében azonban ügyelni kell arra, hogy ne játszódjanak ki egymással szemben az igények. A magyarországi szlovákság szlovák nyelvű lelkipásztori ellátásának például nem lehet megoldása, hogy a Magyarországon tanuló szlovákiai magyar kispapok itt maradnak erre a feladatra, kockáztatva azt, hogy Szlovákia magyarlakta vidékei missziós területté válnak. Sokszor hangoztatott meggyőződésem szerint pásztor kell a szlovákiai magyar közösségnek: püspök, illetve vikáriusok személyében. Amikor a szlovák főpap itt most is szorgalmazza a kis számú magyarországi katolikus szlovákság anyanyelvi pasztorációjának megoldását, akkor a magyarországi püspöki kar sem tekintheti a szlovák egyház belső ügyének az ottani, több mint négyszázezer magyar katolikus helyzetét. Ackermann Kálmán pilisszentkereszti plébános elmondta: templomában gyakran mondanak szentmisét szlovákiai papok, a hívek egyébként is gyakran énekelnek és imádkoznak szlovákul. Gondot jelent, hogy az általuk használt imakönyv legalább százéves, az újabb keletű imakönyvek egyházi nyelvezete már más. Mivel a hazai szlovák falvakban is felgyorsult az asszimiláció, ezért ezeket a híveket meggyőződésem szerint olyan szlovák papok tudnák jól szolgálni, akik magyarul is tudnak. (Kipke)
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||