Mindszenty bíboros emlékezete

Engesztelő zarándoklat a hazáért és az egyházért

Esztergomi újratemetésének tizenegyedik évfordulóján, május 4-én Mindszenty József bíboros hercegprímásra emlékeztek Esztergomban. A város, a környék, a főváros és az ország távolabbi vidékeiről is érkezett hívek zsúfolásig megtöltötték a bazilikát, ahol Paskai László bíboros a püspöki kar több tagjával, Karl-Josef Rauber érsek, apostoli nunciussal és Vladimir Filo pozsonyi segédpüspökkel együtt mondott szentmisét - a hazáért, a nemzetért és az egyházért -, majd megáldotta a most megnyitott Mindszenty-emlékhelyet. A szentmisén és a megnyitó ünnepségen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, több miniszter és parlamenti képviselő is.

Mindszenty-emlékhely a régi nagyszemináriumban

A mártír sorsú főpap életének eseményeit idézték föl a szentmise előtt, majd Paskai László bíboros köszöntötte a megjelenteket, a közjogi méltóságokat és az egyszerű zarándokokat. A homíliában Pápai Lajos győri püspök Mindszenty bíboros példájáról és annak mai aktualitásáról szólt.(A szentbeszéd rövidített, szerkesztett változatát lapunk 3. oldalán adjuk közre.)

A bazilika szomszédságában álló, részben restaurált-felújított régi szeminárium épületének második emeletén nyitotta meg kapuit a Mindszenty-emlékhely. A tárlókban a főpásztor tárgyai, miseruhája, bíborosi öltözete, fotográfiái, a róla szóló újságkivágások láthatók. Az igazi érdekességet az jelenti, hogy a lesötétített teremben nagy képernyőkön film- és hangdokumentumok segítségével megelevenedik az élete: a szülőfalutól a végső nyughelyet is jelentő Esztergomig.

Az emlékhely létesítésében közreműködött a Esztergom-budapesti Főegyházmegye, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Keresztény Múzeum és a Mindszenty Alapítvány. "Nem a tárgyak a fontosak - mondotta Habsburg Mihály, az alapítvány elnöke -, hanem hogy Mindszenty József életét és tanítását minél többen megismerjék. Azt szeretnénk, ha ez az emlékhely nemzeti zarándokhellyé válna." Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a bíborost a nyilas és a kommunista diktatúra egyaránt bebörtönözte: a főpapnak azonban fontosabb volt nemzete és egyháza sorsa, mint a magáé.

Ezt követően Paskai László bíboros megáldotta, Mádl Ferenc köztársasági elnök pedig a nemzeti színű szalag átvágásával megnyitotta a Mindszenty-emlékhelyet.

(kipke)

Fotó: Bugnyár

A magyarországi rendszerváltozás szimbolikus eseményének tűnt, amikor tizenegy évvel ezelőtt, 1991 májusában, tizenhat évvel halála után Esztergomban újratemették Mindszenty József bíboros hercegprímást, esztergomi érseket. Negyvenhárom év után holtában térhetett csak vissza a városba, amelynek huszonkilenc esztendőn át volt főpapja, de mindössze három évig lakója. Főpásztori szolgálatának további esztendeit börtönben, belső, majd külső száműzetésben töltötte, mert szilárd eltökéltsége tűrhetetlen volt az istentelen hatalomnak, de később kényelmetlenné vált egyháza nem egy képviselője számára is. Amikor a bazilika kriptájában a fekete márványlap lezárta nyughelyét, azt hihettük, most már végleg itt lesz velünk, köztünk. Mint anynyi más az elmúlt tizenegy esztendőben, ez is csak félig valósult meg. Külsőségeiben, ha úgy tetszik. Holtában tért haza, ami belőle anyagként megmaradt. Szelleme és példája mintha inkább hivatkozásul, mint útmutatóul szolgált volna: mert nem történt meg a nagy szembesülés, a mély lelkiismeret-vizsgálat.

Most, hogy az emlékhelyen életének eseményeivel, kemény mondataival is itt van, azok is szembesülhetnek vele, akik ezt mindeddig elmulasztották. Napjainkban - éppen napjainkban, bő évtizeddel a nagy politikai változások után, amikor a magyar társadalomnak legalább a fele olyan jeleket mutat, mintha igénye volna a szellemi-lelki természetű rendszerváltozásra - talán időszerűbb lehet Mindszenty példája, mint eddig bármikor.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu