Menekülés Egyiptomba - ikon
A Szentév a nagy zarándoklatok évének ígérkezik: zarándokok millióit várja Róma és a Szentföld. Egyiptom is készül a keresztény zarándokok fogadására, hiszen számos bibliai helyszínt mondhat magáénak. A legtöbben bizonyára a Sínai-félszigeten lévő Mózes-hegyet és a Kr. u. IV. században alapított Szent Katalin-kolostort fogják felkeresni. II. János Pál pápa szentföldi zarándokútjának programjában is szerepel az ősi konostor meglátogatása, amely a hagyomány szerint azon a helyen épült, ahol Isten az égő csipkebokorból szólt Mózeshez. A közelben emelkedő Gebel Múszát, azaz Mózes-hegyet pedig azzal a hellyel azonosítja az emlékezet, ahol Mózes átvette a Tízparancsolat törvénytábláit.
Az egyiptomiak azonban egy másik zarándokútra is várják a világ keresztényeit. Ez a Szent Család menekülésének útvonalát járja végig. A Biblia nem sorolja fel azokat a helyeket, ahol a Szent Család oltalmat talált Egyiptomban, a keresztény hagyomány azonban csaknem negyven helyről állítja, hogy rövidebb-hosszabb ideig ott tartózkodtak. Az út állomásait a kereszténység legkorábbi idejétől kezdve folyamatosan tisztelettel övezik az egyiptomiak, de más országok keresztényei is rendszeresen felkeresik őket. Olyan helyek, mint Mária fája Matarijában, vagy a Szent Család barlangja Ó-Kairóban már a középkori szentföldi zarándoklatoknak is elmaradhatatlan része volt. Számos régi útleírás tudósít arról, hogy a Szent Család menekülésének egyiptomi emlékhelyeit a Szentföldre zarándokoló magyarok is felkeresték. A sok beszámoló közül említsük meg Lászai János 1483-ban, Pécsváradi Gábor 1519-ben, Huszti György 1538-ban tett zarándokútját. Az akkor még igencsak fáradságos utazásról készült itineráriumok (útibeszámolók) részletesen leírják a meglátogatott szent helyeket.
Menekülés Egyiptomba - ikon
E régi zarándoklatok hagyományát szeretnék feleleveníteni, amikor 2000. június 1-jén a Szent Család egyiptomi útjának bejárására hívják a világ keresztényeit. A Szentév során legalább hárommillió külföldi érkezésére számítanak a Nílus-menti országban.
A választás azért esett erre a nyári dátumra, mivel a koptok (az egyiptomi keresztények) minden évben ezen a napon emlékeznek meg a Szent Család meneküléséről: emberemlékezet óta felkeresik azokat a templomokat és kolostorokat, amelyeket a Szent Család egyiptomi tartózkodásával hoz összefüggésbe a hagyomány.
A nyári zarándoklat az emlékhelyek közül a legfontosabbakat illeszti a programba. A szervezők azt tervezik, hogy legalább az út egy szakaszán felidézik a hajdani zarándoklatok hangulatát. Ezért azt tanácsolják, hogy aki csak teheti, az út egy részét - legalább 5-10 kilométert - gyalogosan tegye meg, hogy átélhesse, hogyan menekülhetett ezen az úton hajdanában József és Mária a kisded Jézussal. A csoportokat karavánok kísérik, és pihenési lehetőségről is gondoskodnak.
A zarándoklat a tervek szerint Tell el-Faramától, az ókori Péluszion romjaitól idul. Az egykori város a Sínai-félsziget északi peremén, a Földközi-tenger közelében feküdt. A hagyomány szerint ide érkezett a Szent Család, miután a Palesztinából Egyiptomba vezető karaván- és hadiúton, ókori nevén a "Hórusz úton" végighaladt. A Nílus-deltában, a Bibliában is emlegetett Gósen földjén folytatódik az út. A második állomás Muszturudban, Szűz Mária-templománál lesz. Itt egy barlangüregről maradt fenn az a történet, hogy a Szent Család megszállt ezen a helyen. A következő helyszín a Deltában a Kafr el-Seikh mellett lévő Szakha. Feljegyzések maradtak fenn arról, hogy ezen a helyen már a kora középkorban is tisztelet tárgya volt egy kőtömb, amely a hagyomány szerint a kis Jézus lábnyomát őrzi. Az elveszett, de újra előkerült kőtömb ma Szűz Mária templomában található. A ránk maradt történetek szerint a Szent Család Wádi-el Natrún sivatagának érintésével haladt tovább. Ebbe a sivatagba a Szent Család látogatásának emlékezetét őrizve sok remete költözött, akik a IV. századtól szerzetesi közösségeket alkottak. A mai napig fennmaradt itt néhány kolostor, amelyek az egyiptomi keresztény művészet legszebb emlékeit őrzik. A zarándoklat további négy állomása a mai Kairóban, illetve annak külvárosaiban található helyszíneken zajlik majd. Matarijában Mária fájához vonulnak a hívek. Az ősi zarándokhelyen egy - ma már kiszáradt - fáról tartják, hogy odvas üregében az üldözők elől elrejtőzött a Szent Család. Ó-Kairóban a Babülon-erődben található Szent Szergiusz és Bakkhusz temploma. Ennek altemploma szintén arról nevezetes, hogy a hagyomány szerint a Szent Család szálláshelye volt. Azt, hogy a nyugati keresztények is elfogadták ezt a hagyományt, bizonyítja, hogy a ferencesek egészen a XVIII. századig rendszeresen miséztek az altemplom oltáránál. Kairó muszlim óvárosa közelében, a Zuwejla utcában található a keresztényég egyik legrégebbi, Szűz Máriának szentelt temploma. A templom régi voltáról mi sem árulkodik jobban, mint hogy az épület a mai utcaszint alatt öt méterrel helyezkedik el. Ehhez a helyhez szintén az a legenda fűződik, hogy útja során itt is megpihent a Szent Család.
Az utolsó állomás Kairó déli külvárosában, Ma’ádiban lesz. A Nílus-parti Szűz Mária-kolostor és templom udvaráról a zarándokok is lemehetnek a vízhez azon a régi lépcsőn, amelyen a hagyomány szerint a Szent Család lépkedett egykoron, hogy vitorlás csónakon folytassák az útjukat Felső-Egyiptom felé. A központi nagy zarándoklaton kívül rengeteg utazási iroda kínál szervezett utakat a Szent Család egyiptomi menekülését idéző emlékhelyekre az Észak-Sínain, a Delta-vidéken, Kairóban és környékén, valamint a Nílus-völgyben. Természetesen az egyéni zarándokokat is örömmel várják az év bármely szakában.
Egyiptomban állványerdő borítja szinte valamennyi jelentős kopt keresztény műemléket. A restaurátorok sok régi épületet szinte az utolsó órában mentettek meg a teljes enyészettől. Több mélyen fekvő, ősi templomot tönkretett a talajvíz, és nagyon sok kárt okozott az értékes műemlékekben az 1992-es földrengés is. Számos helyen hoztak jelentős leleteket a felszínre a már-már végképp elveszettnek hitt romvárosokban folytatott régészeti feltárások. Ezek az eredmények is bizonyítják, hogy a Szent Család látogatásának az emlékét a kora középkorban már egybefüggő kultuszhelyek láncolata ápolta. A feltárások és konzerválások nagyobbrészt állami pénzekből, a Régészeti Hivatal felügyelete alatt folynak, de hozzájárul a helyreállításokhoz a Kopt Ortodox Egyház és számos alapítvány is.
Az egyiptomi zarándokutak szervezését 2000-ben a helyi Turizmusügyi Minisztérium is egyik legfontosabb feladatának tartja. Javában folynak az előkészületek a zarándoklatok egyes helyszínein a szükséges infrastruktúra kialakítására. Sok lemaradást kell behozni, hiszen a külföldiek számára az egyiptomi keresztény helyek meglátogatását eddig vajmi kevéssé népszerűsítették. Ne gondoljuk, hogy az egyiptomi zarándoklat csak a vastagabb pénztárcájúak kiváltsága lehet. Aki nekiindul az útnak, jó előre tájékozódik és szerényebb körülményekkel is beéri, sokat megtakaríthat. A Budapest-Kairó repülőjegyhez időnként kifejezetten jutányos áron hozzá lehet jutni az utazási irodák kínálatából, s a kolostorokban vagy az emlékhelyek közelében lévő városokban olcsó szállás is elérhető.
Sajnos, a vállalkozó szellemű egyéni utazó az Egyiptomot bemutató általános útikönyvekben egyelőre nem talál részletes ismertetést a Szent Család emlékhelyeiről.
Lázár Imre