|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
"Világokból világokba..." Joyce Szombathelyen Vannak irodalmi alkotások, amelyekért vagy rajong az olvasója, vagy ki nem állhatja, de köztes állapot nincsen. Ilyen James Joyce nagyregénye, az Ulysses, amelyet kilencven évvel ezelőtt kezdtek közzétenni a The Little Review című folyóiratban. Az Odüszszeusz-parafrázis nemcsak a modern regény egyik szegletköve, de hatalmas társadalmi botránykő is volt. Az Egyesült Királyságban és Amerikában is be volt tiltva 1936-ig, hiszen Joyce - aki fiatalkorában papnak készült, s gondolkodásmódját Aquinói Szent Tamás filozófiájából eredezteti - regényében előre megfontoltan oppozícióban áll minden konvencióval, így hozva létre ellentétekből egységet. A regényt nevezték hatalmas blöffnek és a világirodalom egyik fő művének, írói technikáját a nyelv megcsúfolásának és csúcspontjának - és talán mind igaz is. "Joyce Odüsszeusz-allegóriája merő tréfa volna, ha nem volna mélyebb szellemi jelentése, (...) ha ezzel nem találná el még egyszer az élet és a költőiség lényegét" - írta róla Hermann Broch. A világ több pontján évről évre megrendezik a főszereplőről nevezett Bloom-napot (Bloomsday) június 16-án, a regény történetének napján - amely egyébként Írországban munkaszüneti nap. A rajongók a szöveggel a kezükben járják Dublin utcáit, követve Leopold Bloom útját. Vannak, akik távolabbi helyekre is ellátogatnak, többek között Szombathelyre. Hiszen a reklámügynök főszereplő szombathelyi származásúnak vallja magát. Az irodalomtörténészek szerint az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Triesztben Joyce valóban megismerkedett egy Virág Lipót (Leopold Bloom) nevű férfival, akinek családja az 1800-as években Szombathelyen élt. A város főterén, a 41. számú ház oldalánál - a család régi otthonánál - ma egy falból "kilépő" Joyce-szobor emlékezteti az arra járót a nagyszerű irodalmi alkotás világokat összekötő erejére. Szöveg és kép: szalontai
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|