LITURGIA

A kenyértöréstől a szentmiséig (XL. rész)

Az "Ordines Romani"

Miután liturgiatörténeti áttekintésünkben megismerkedtünk a legfontosabb szakramentáriumokkal, nézzünk meg közelebbről egy másik liturgikus könyvet, az Ordót.

Az ordines szó olyan liturgikus könyveket jelent, amelyek mindenekelőtt az istentiszteleti cselekmények leírásait és néhány rubrikát tartalmaznak. Valójában tehát nem mások, mint a liturgia menetére vonatkozó "rendezői utasítások", szerep- és forgatókönyvek, amelyekből a szolgálattevők részletesen megismerhetik az adott szertartással kapcsolatos teendőiket.

A szentmise imaszövegeit tartalmazó libellik gyűjteményeihez hasonlóan a római egyházban különböző szertartásrendeket, ordókat is öszszegyűjtöttek, amelyeknek egy-egy lemásolt példányát később különböző, északabbra fekvő országok zarándokai, püspökei vagy szerzetesei magukkal vitték, hogy hazájukban is megismerjék és használják azokat. Ezeket a Rómából származó, a pápai udvar liturgikus szokásait leíró gyűjteményeket azután az esetek többségében egyszerűsíteni kellett, vagy éppen jelentős bővítésre szorultak, hogy új hazájukban is alkalmassá váljanak a püspöki vagy plébániai liturgikus használatra.

Az Ordines Romani ilyen szertartásrendek gyűjteménye. Közöttük találhatók olyan, a VIII. századból való ordók, amelyek a római szertartások ősi, tiszta állapotát tükrözik, mások pedig a frankhonbeli liturgikus szakértők által kibővített kevert szertartásrendek.

Az Ordines Romani lapjain különböző rituálékat rögzítettek. Megtaláljuk köztük az egyes szentségek kiszolgáltatásának leírását, a császárkoronázás vagy a templomszentelés szertartását, a temetés, sőt akár a kolostori étkezések rendjének leírását is.

Az ordók története rávilágít a liturgikus gyakorlat azon - a könyvnyomtatás elterjedését jóval megelőző - időszakára, amelyben az egyes egyházi közösségek a sikerültebb imaszövegeket összegyűjtése és megosztása mellett a szertartások végzésének módját is egy általánosan elfogadott, lehetőleg ősiségében kiemelkedő jelentőségű liturgikus központ hagyományai alapján akarták alakítani. E törekvés oka az egységes ünneplés kifejezőerejében, a hagyományozás értékőrző voltában, valamint a hittartalmak felelős őrzésére és továbbadására irányuló elkötelezettségben keresendő.

Káposztássy Béla

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu