Szabó Ferenc SJ

Puszta Sándor emlékezete

(1911-1983)

Huszonöt éve halott már Katona-Puszta Sándor pap költő, akire március 2-án Leányfalun ismét emlékeznek. Tíz évvel ezelőtt is emlékeztünk a költőre és egyben Fábián Zoltán íróra. Hetvenéves korában köszöntöttem a Vatikáni Rádióban. A hetvenes években néha hosszú levelek kíséretében megküldte sorra megjelenő köteteit; a hosszú hallgatás után ("huszonöt évig önként hallgattam...", írta) feltűnően új hanggal jelentkezett, modern, tömörítő stílusban. Férfikora termése a modern magyar lírához tartozik. Tűz Tamást nem számítva korunk pap költői közül talán Puszta Sándor ment el legmesszebbre a szimbolizmus utáni verstechnika alkalmazásában.

Azóta, hogy Móricz Zsigmond "költővé avatta" - büszkén emlegette, könyvei fülszövegére írta a Kelet Népe 1942-es elismerő kritikáját - sokat fejlődött: levette a "papos" prédikáló verseléstechnikát, egyetemes emberi, metafizikai kérdésekkel vívódott. Hiátusos, gondolati elemekből összerakott, csontvázszerű szabadversekkel jelentkezett (főleg a Bronzveretben), később a Cinkenyomban már feloldott, nagyobb lélegzetű szabadversekkel is találkoztunk: az öregedés, az idő múlása, a búcsúzás voltak főbb témái. Természetesen bibliai képek, kifejezetten vallási ihletésű gondolatok is vissza-visszatérnek, például az Emberfia-ciklusban:

egyéni

helyi

kicsi golgotákkal

teli a lét

mindnyájunknak meg kell halnia

Ugyancsak az Emberfiában:

Vissza kell adnom

mindent neked

Uram

ím vissza is adok

nincs már semmim

és senkim sincs

kagylóhéj-üres vagyok

Te zúgj bennem

Örök óceán.

A politikai helyzet, leányfalui magánya, a nagyvilágtól, a nemzetközi kultúrától való elszigeteltsége mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy egy ideig tematikájában, kifejezésmódjában a pózoló szónoklatoknál megrekedt, talán ezért is ignorálták. Amikor aztán - 1969-től - a Magvető sorra jelentette meg kis köteteit, bámulatos lendülettel alkotott, de nem bőbeszédűen, hanem plilinszkys tömörséggel. Befejezésül még egy háromsoros:

két száraz ág

nem tellett többre

soha tündöklőbb dallamot!

(Poverello)

Emléknap Leányfalun

Puszta Sándor emléknapot rendez március 2-án a leányfalui egyházközség, abból az alkalomból, hogy a neves pap-költő, aki negyvenhat évig szolgálta plébánosként Leányfalut, huszonöt évvel ezelőtt hunyt el. A 9 órai szentmisét követően megkoszorúzzák sírját, majd 10,45-kor kiállítás nyílik és emlékműsor kezdődik a Faluházban. Köszöntőt mond és a tárlatot megnyitja Nyíri Csaba polgármester. Jelenits István ünnepi megemlékezését követően színművészek, fiatalok adnak elő Puszta Sándor verseket.

Szabó Ferenc

Halhatatlanság

Puszta Sándor emékének

"...barátom ne vess rám követ

ha nem leszek halhatatlan"

(Puszta Sándor: Összegezés)

Korán jött a tél

hallgató házak a hó alatt

zárt spalettás villaablakok

mögöttük porlepte tűnt nyarak

temetőd felé ballagok -

lám neved viseli ez az út

de minden hiába

"hiúságok hiúsága"!

A temetőben sírkövek intenek:

"tartósabbak vagyunk mint ti emberek"

s olvasom a másik bölcsességet:

"csak az hal meg kit elfelejtenek" -

Szerény túlvilág

ha csak pár jóbarát

őriz meg emlékezetében!

Háttal állok a telet hozó szélnek

s most ismét a sírkövek beszélnek:

"Én vagyok (Krisztus mondja)

a Feltámadás és az Élet."

Leányfalu - Budapest

1995-1998-2008

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu