Akik a hitet átmentették

Centralista találkozó a Központi Szemináriumban

Csak egy tudósítást olvashatnak az alábbi sorokban. Csak..! Pedig azoknak az atyáknak az életpályája, tapasztalataik gazdagsága, hűséges szolgálatuk példája, akik február 21-én a Központi Szemináriumban találkoztak, többet rejt magában, mint amit a műfaj keretei megengednek.

Szalay József, Gonda Imre, Fodor István, Békési Sándor, Kiss Andor, Oláh Miklós, Figeczki Balázs a kápolnában

Hagyománnyá vált már, hogy Bíró László püspök, az intézmény rektora évente vendégül látja a papnevelde múltban végzett diákjait. A hajdani kispapokat, akik a régi falak közé lépve felidézik tanulóéveik emlékét, tájékoztatást kapnak a Központi mai életéről, helyzetéről. Lelki programon, szentmisén vesznek részt, s nem utolsó sorban baráti, közvetlen beszélgetést folytatnak nemcsak egymással, de az elöljárókkal, tanárokkal is.

Az idei találkozóra hét idős pap érkezett az 1950 előtt végzett évfolyamokból. Békési Sándor, a "korelnök" 1944-ben szentelődött. A többieket, Figeczki Balázst, Fodor Istvánt, Gonda Imrét, Kiss Andort, Oláh Miklóst, Szalay Józsefet 1953-54-ben szentelték. Gyermek és diákkorukban - ahogy mondják - még a levegő is katolikus volt. A családok hitben nevelték gyermekeiket, a tanárok, az iskolák a helyes erkölcsi magatartás magvait igyekeztek a kisdiákok fejébe plántálni. A háború után nem sokkal, amikor pappá szentelték őket, e tekintetben minden megváltozott. 1946-ban Mindszenty József máriapócsi miséjén még kétszázötvenezer hívő imádkozott. Az akkori ellátási viszonyok között - mint ahogy emlékeznek - még a kutak vize is kiapadt.

Természetes volt számukra a vallásos élet, megvoltak még a társadalom keresztény gyökerei. A nevezett papok akkor is megőrizték egyházuk iránti hűségüket, amikor már félelemben kellett élniük.

Amikor esténként összecsomagolva lesték a kapu előtt megjelenő teherautót, amikor térden állva imádkozott a család az elhurcolt apáért, amikor várták a rendőri felügyelőket, a koncepciós per kezdetét, amikor római és görög katolikusok együtt izgultak és imádkoztak a nyíregyházi Hittudományi Főiskola megmaradásáért. Amikor, amikor, amikor... - és a felsorolás szinte a végtelenségig folytatható. De ők átmentették a hitet, keresztény küldetésüket.

Ma mindnyájan - nyugdíjas korukban is - az egyházat szolgálják. Nemcsak hagyományos papi tevékenységükkel, de a hűség példájának, az évtizedek alatt felhalmozott bölcsességnek továbbadásával is. Emellett a görög katolikus lelkipásztorok hagyományosan népes családjuk, unokáik, dédunokáik nevelésében, gondozásában is segítenek.

A keresztény szellemiségű család szerepének fontosságát hangsúlyozzák mindnyájan, mert annak a népnek van jövője, amely gondoskodik a következő nemzedékről.

A centralista korosztály-találkozók a jövőben is folytatódnak az 1956-1970, és az 1971-1985 között végzett egykori növendékek őszi vendéglátásával.

Szöveg és kép:

Cser István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu